DR. IZABELLA WENTZ / 2018. SZEPTEMBER 13.
Már a Hashimoto-betegségem kialakulásának kezdetén rájöttem, hogy az egészségi állapotom jelentősen javul a táplálkozás segítségével. Sejtettem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki étrendi változtatások hatására javulást tapasztalta a Hashimoto-betegség tüneteiben, azonban nem voltam benne biztos, hogy egy bizonyos diéta a megoldás mindenki számára. Amikor elkezdtem a Hashimoto-betegségben szenvedő kliensekkel dolgozni, akkor észrevettem, hogy az emberek többségének a sajátomhoz hasonló diéta működik.
Az egy nagyon bonyolult kérdés, hogy mi a Hashimoto-betegség hatékony diétája, mert az emberek különbözőek amellett, hogy ugyanabban a betegségben szenvednek. Emiatt előfordulhat, hogy külö nböző esetekben különböző intervencióra van szükség a javuláshoz. Mint egészségügyi szakember és kutató, én szkeptikusnak tartom magam a diétával kapcsolatban. Próbálom elkerülni, hogy túlzottan befolyásoljanak a természetgyógyászat, dietetika, gyógyszerészet és más kezelési módok „dogmái”. A célom nagyon egyszerű: meg szeretném találni a legjobb protokollokat és a leghatékonyabb módszereket a klienseim és olvasóim számára.
Van néhány olyan mítosz az élelmiszerekkel, pajzsmiriggyel és Hashimoto-betegséggel kapcsolatban, amit nagyon gyakran hallok. Ezekről szeretnék most részletesebben írni, mert sok a félreértés velük kapcsolatban. Lehet, hogy nincsen olyan diéta, amely mindenkinek megfelelő lenne, de vannak olyan étrendi ajánlások, amelyeket érdemes átnézni azoknak, akik szeretnének egy hatékony egyénre szabott diétát kialakítani saját maguknak.
Néhány kérdés, amiről szó lesz:
Kerülnöm kell a brokkoli fogyasztását, ha Hashimoto-betegségem van?
A nyers tejtermék jobb, mint a pasztőrözött?
A mandula jó helyettesítője a gabonaféléknek?
Ha nem vagyok cöliákiás, akkor fogyaszthatok glutént?
Érdemes brazil diót fogyasztanom, hogy növeljem a szelénbevitelemet?
Az alacsony szénhidrátartalmú diéta káros hatású a pajzsmirigyemre?
1. Mítosz: A goitrogén hatású élelmiszereket kerülni kell Hashimoto-betegség esetén, szóval nem ehetek brokkolit.
A keresztesvirágú zöldségek, mint a káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, brokkoli és karfiol nagyon ízletesek és egészségesek, azonban pajzsmirigybetegség esetén negatív a megítélésük néhány elavult megnevezés és étrendi minta miatt. A „goitrogén” kifejezést az ’50-es években írták le és olyan anyagot jelent, amely golyva kialakulását okozza – ami megnagyobbodott pajzsmirigyet is jelent. Ez a kifejezés nagyon félrevezető, mert sok különböző dologra és anyagra vonatkozhat, amibe beletartoznak a pajzsmirigyhormon felszabadulását gátló anyagoktól kezdve a hormonszintézist megváltoztató anyagokon át a jódfelszívást gátló anyagok is.
Tehát a „goitrogén” kifejezés bármilyen anyagot jelenthet, amely potenciálisan gátolhatja a pajzsmirigyműködést. Az a bonyolult ebben, hogy nem mindegyik ugyanolyan módon hat. Én szeretek megnézni kutatási eredményeket és klinikai eseteket mielőtt egy élelmiszert Hashimoto-betegségben ellenjavallottnak kategorizálok.
Van néhány olyan élettani mechanizmuson keresztül ható anyag, amelyekkel elővigyázatos vagyok. Ilyenek a pajzsmirigy peroxidáz enzimjét és hormonkibocsátását gátló anyagok. Ezeknél a goitrogéneknek a kerülését javaslom, de ide tartozik a szója és a túlzott jódbevitel is. A pajzsmirigyre potenciálisan káros anyagok esetében tudományos és klinikai bizonyítékok figyelembevételét is ajánlom. Például, egyes kutatások azt írták le, hogy a canolában (repcemagból készült olaj) és a feldolgozott élelmiszerekben található nitrátok közvetlenül toxikusak a pajzsmirigyre. Azonban nincsenek kielégítő tudományos bizonyítékok arra vonatkozólag, hogy más goitrogéneknek – például a keresztesvirágú zöldségeknek – is van ilyen hatása.
A keresztesvirágú zöldségeket a glükózinolát tartalmuk miatt kategorizálták goitrogéneknek. Nagy mennyiségen fogyasztva a glükózinolátok akadályozhatják a pajzsmirigy jódfelvételét.
Ez az ’50-es években különösen problematikusnak számított, mert a jódhiányt tartották a hipotireózis elsődleges okának és bármi a szervezet jódszintjét befolyásoló anyagot károsnak tekintettek. Azonban ez vesztett a jelentőségéből, amikor a sókészletek jódozásával népességi szinten próbálták növelni a jódbevitelt az ipari országokban. A tény viszont az, hogy a Hashimoto-betegség volt a hipotireózis oka az esetek 90-97%-ban, így a betegség elsődleges kiváltó okává vált az Egyesült Államokban. A jódhiány nem volt gyakori a Hashimoto-betegségben szenvedők körében, illetve a keresztesvirágú zöldségek nem tartalmaznak a jódhiány kiváltásához elegendő glükózinolátot. Emiatt a keresztesvirágú zöldégek fogyasztása a legtöbb Hashimoto-betegségben szenvedő ember számára teljesen egészséges (kivéve, ha valaki egyéb okból érzékeny rájuk) és nincs hatással a pajzsmirigyműködésre.
Tapasztalataim szerint a Hashimoto betegek nagy része jól tolerálja őket, ráadásul pozitív hatással vannak az egészségre. Segítik – különösen főtt formában – a szervezet méregtelenítő folyamatait. A legtöbb betegnél még a nyers forma fogyasztása esetén sem találkoztam problémával. Ez alól kivételt jelentenek a kontaminált vékonybél szindrómában (SIBO) szenvedő emberek, akik érzékenyek lehetnek a keresztvirágúakban nagy mennyiségben előforduló FODMAP-okra (fermentábilis oligo-, di- és monoszaharidok), így ezek a tüneteiket felerősítik. Továbbá kivétel jelentenek a CBS genetikai mutáció általál kiváltott betegségben szenvedők, akik érzékenyek a kénvegyületekre, amelyek ugyancsak nagy mennyiségben fordulnak elő a keresztesvirágú zöldségekben.
Akiknek vannak fenntartásai a keresztesvirágúak jódhiányt előidéző hatásával kapcsolatban, azok számára a zöldségek gőzölt, főtt vagy fermentált formáját ajánlom. Ezek a konyhatechnológiák önmagukban ki tudják váltani a zöldségekben kis mennyiségben található glükózinolát molekulák lebomlását. Ebben a cikkben részletesen olvashatnak a pajzsmirigy és goitrogének tudományos hátteréről.
2. Mítosz: Nem kell gluténmentes diétát tartanom, mert a vizsgálat szerint nem vagyok gluténérzékeny.
A glutén egy búzában, árpában és rozsban található fehérje. Így az átlagos nyugati diétában, amit Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában tartanak, alapélelmiszerekben megtalálható. A kenyerekben, süteményekben, pékárukban és a legtöbb feldolgozott élelmiszerben jelen van. A Hashimoto-betegségben szenvedő embereknél gyakrabban fordul elő cöliákia is az átlagpopulációhoz viszonyítva, így néhány betegnél, akik mindkét betegségben szenvednek, a glutén eliminációja duplán is segített. A Hashimoto-betegség is remisszióba került, az antitestszint lecsökkent és a pajzsmirigyműködés is normalizálódott. Azonban a cöliákia nem az egyetlen, gluténhoz társítható probléma. A személyes és klinikai tapasztalataim szerint a nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) a Hashimoto-betegség egyik legfontosabb kiváltó oka.
A labortesztek hasznosak lehetnek a gluténérzékenység kimutatásában, de a technológiájuk nem tökéletes. Gyakran fordul elő, hogy fals negatív eredményt mutatnak olyan gyakori reaktív élelmiszerekre, mint a glutén, tejtermékek vagy a szója. A legjobb módszer a gluténérzékenység kimutatására a gluténeliminációs diéta, amely során 2-3 hétig gluténmentesen kell táplálkozni, majd utána újra visszavezetni azt az étrendbe és figyelni a szervezet reakcióját.
Kutatások szerint a glutén minden esetben növeli a bél áteresztőképességét, függetlenül attól, hogy cöliákiás-e az egyén. Azt már tudjuk, hogy a bél áteresztőképességének változása szinte mindig kiváltó tényező a Hashimoto-betegségnél. Emiatt logikusnak tűnik eliminálni egy olyan gyakori irritáló tényezőt, mint a glutén, mert jobb bélrendszeri egészséghez és általános jólléthez vezet a Hashimoto-betegek esetében.
A saját klienseim visszajelzései szerint 90%-uk érezte jobban magát a gluténmentes diéta hatására, pedig csak 10%-uknál diagnosztizáltak cöliákiát.
A gluténmentes diéta a Hashimoto-betegség számos tünetének enyhítésében segíthet, ilyen a kimerültség, hajhullás, puffadás, székrekedés, hasmenés, fájdalom, reflux (gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe), testtömeg-növekedés és még sok más. A pajzsmirigy elleni autoimmun reakció enyhítéséhez is hozzájárulhat.
A gluténmentes diéta az egyik első terápia, amit ajánlok, ha valaki pajzsmirigyproblémával fordul hozzám, legyen az Hashimoto-betegség, hipertireózis vagy Basedow-Graves kór. A felméréseim szerint a kliensek 88%-a jelentős javulást tapasztal a diéta hatására. Akiknek van valamilyen pajzsmirigyproblémája, azoknak javaslom a diétát 2 hétig tartani, mert ennyi idő alatt lehet érezni, hogy valóban hatásos-e. Azért, mert a legjobb módszer a saját szerveztünk visszajelzéseire hallgatni. Akármikor vissza lehet térni a régi étrendhez, ha valaki nem tapasztal semmilyen változást.
A gluténmentes diétába belevágni nagy kihívás, ami sok embert visszatart ezen az úton, ezért kialakítottam egy útmutatót, ami a diétába való gyors belerázódást segíti.
3. Mítosz: A mandula egy egészséges élelmiszer, így érdemes mindennap fogyasztani.
Az egészségesebb és tápanyagdúsabb diéta kialakítása érdekében az emberek gyakran a mandulával próbálják helyettesíteni a gabonaféléket. Ez amiatt van mert a mandula ízletes és sokoldalú, lehet belőle paleo kenyeret sütni, zsemlemorzsát helyettesíteni és ropogtatnivaló gyanánt fogyasztani.
Sajnos sokan érzékenyek a mandulára. Tény, hogy a mandula a glutén, tejtermékek és szója mellett az egyik leggyakoribb reaktív élelmiszer a Hashimoto-betegek körében. Gyakran látok olyanokat, akiknél új élelmiszerérzékenység alakul ki, mert a bélrendszerük még nem regenerálódott (lásd a 7. mítoszt).
A mandula napi szintű fogyasztás azzal a kockázattal jár, hogy érzékenység alakul ki vele szemben. Ha még nincs probléma vele, akkor érdemes más élelmiszerekkel felváltva, csak 3-4 naponta fogyasztani.
4. Mítosz: A brazil dió a szelén legjobb forrása.
A szelén egy olyan nyomelem, ami esszenciális szerepet játszik a pajzsmirigy működésében, emiatt a szelénhiány a Hashimoto-betegség széleskörben elfogadott környezeti kiváltó tényezőjének számít. A szelén katalizátorként működik a T4 biológiailag aktív T3 formává történő átalakítása során és segít megvédeni a pajzsmirigy sejtjeit a hidrogén-peroxid károsító hatásával szemben, ami a pajzsmirigyhormonok szintézise során keletkezik.
A szelén egy olyan tápanyag, amely szükséges a megfelelő pajzsmirigyműködéshez, azonban a hatása dózisfüggő és bevitelének szűk terápiás ablaka van, ami azt jelenti, hogy kicsi a különbég a megfelelő és túl magas mennyiség között. Kutatások vizsgálták, hogy mennyi az a pontos szeléndózis, ami segít csökkenti a pajzsmirigyellenes antitestek mennyiségét a szervezetben. A 200 µg alatti dózisnak még nincs hatása az antitestszám csökkentésében és a 900 µg feletti dózis pedig már toxikus.
Sokan azt gondolják, hogy a brazil dió fogyasztása segít emelni szelénszintjüket. Azonban azt fontos tudni, hogy a brazil dió szeléntartalmában jelentkező különbség akár 10-szeres is lehet attól függően, hogy hol termett. Ezt az jelenti, hogy a brazil dió szeléntartalma 55 µg és 550 µg között bármennyi lehet. Szóval, ha nem történt laboratóriumi tápanyagtartalom-meghatározás, akkor az ember könnyen szeléntúladagolást tud előidézni a brazil dió fogyasztásával. Ezenkívül sok Hashimoto-betegségben szenvedő ember érzékeny az olajos magvakra, így a brazil diókészlet feltöltése nem javallott.
A felsorolt okok miatt az étrend-kiegészítő formájában történő szelénpótlás jobb opciónak tűnik. A szelén-metionin étrend-kiegészítő forma napi 200 µg dózisban a klinikai tesztek szerint 50%-kal csökkenti a pajzsmirigyellenes antitestek mennyiségét 3 hónap alatt. Néhány klinikumban dolgozó szakember akár magasabb, napi 400 µg dózist is előír.
A szeléntartalmú étrend-kiegészítők csökkentik az antitestek mennyiségét Hashimoto-betegségben, javítják a Basedow-Graves kór kimenetelét és ha terhesség alatt fogyasztják, akkor csökkentik a szülés után kialakuló pajzsmirigygyulladás előfordulásának esélyét. Én a szeléntartalmú étrend-kiegészítőknek és a vércukoregyensúly fenntartásának tulajdonítom, hogy csökkent a pajzsmirigyellenes antitestek mennyisége a szervezetemben és megszűntek a pánikrohamaim. A klienseim is rendre erről számolnak be, amellett, hogy kevesebbszer van szívdobogás érzésük, több az energiájuk és hogy kevésbé hullik a hajuk.
5. Mítosz: A nyers tejtermék jó Hashimoto-betegség esetében és csak a pasztőrözött tejtermékek okoznak gondot.
Ennek a mítosznak a hívői arra az információra hagyatkoznak, hogy a pasztőrözés folyamata megváltoztatja a tejtermékek fehérjéinek szerkezetét, emiatt könnyebben váltanak ki reakciót. Azonban, ha valaki érzékeny a hagyományosan előállított tejben található fehérjékre (kazein és savó), akkor a nyers, bio, laktózmentes vagy kecsketej ugyanúgy problémát jelenthet.
Lehetséges, hogy a nyers tehéntej nem vált ki érzékenységet azoknál, akik egész életükben azt fogyasztották, de nehezen emészthető majdnem minden Hashimoto-betegségben szenvedő ember számára. A kecsketejre adott keresztreakció esélye magas azoknál, akik érzékenyek a tehéntejre. A tevetejet azonban a Hashimoto betegek jól tolerálják, mert lényegesen más szerkezetű fehérjéket tartalmaz, így nincsen keresztreakció.
A tejfehérjére adott legyakoribb érzékenységi reakciók érinthetik a bélrendszert (puffadás, hasmenés, reflux), a tüdőt (köhögés, asztma, arcüreggyulladás, garati váladékcsorgás és váladékképződés) és a bőrt (ekcéma, kiütések, akné).
Az a probléma a tejtermékekre adott reakcióval, mint minden késletetett, élelmiszer által kiváltott reakcióval: szinte lehetetlen tudni, hogy a tejtermék vagy más a felelős. Ezt csak 2-3 hetes tejtermék-eliminációs diétával lehet kideríteni, ezalatt figyelni kell, hogy elmúlnak-e a tüntetek. Ezután lassan vissza lehet vezetni a tejtermékeket az étrendbe és figyelni, hogy visszajönnek-e a tünetek.
A tejtermékek számomra fontos tüneteket triggerelő tényezők voltak, ugyanúgy, ahogy a klienseim 60%-ánál, akiknek segített a tejmentes diéta.
6. Mítosz: Az alacsony szénhidráttartalmú diéta káros a pajzsmirigyproblémákkal küzdő emberek számára.
Talán meglepő, de a szénhidrát nem egy szükséges tápanyagforma az étrendben. A Hashimoto-betegségben szenvedők közel 50%-ánál fordul elő szénhidrátanyagcsere-zavar és az alacsony szénhidráttartalmú étrend előnyősnek bizonyult számukra.
A szénhidrátbevitel korlátozása segíthet a vércukorszint egyensúlyának fenntartásában a Hashimoto-betegségből való gyógyulás közben. Emellett várhatóan tisztább gondolkodást, magasabb energiaszintet és kevesebb szorongást eredményez. Ráadásul a pajzsmirigyellenes antitestek mennyisége is csökkenő tendenciát mutat ennek a diétának a hatására.
108 Hashimoto-betegségben szenvedő ember bevonásával végeztek randomizált kutatást 2016-ban. A résztvevőknek 3 hétig kellett alacsony szénhidráttartalmú diétát követni, majd összehasonlították őket a kontrollcsoporttal, akik egyéb korlátozás nélküli sztenderd alacsony energiatartalmú étrendet követtek.
Mindössze 21 nap után a pajzsmirigyellenes antitestek mennyiségében szignifikáns csökkenés volt kimutatható az alacsony szénhidráttartalmú diétát követők körében. Az antitestszint azt mutatja meg, hogy mennyire agresszív a pajzsmirigy elleni reakció. Habár más tényezők – mint a tejtermékek, tojás és a goitrogének kizárása – is szerepet játszanak a Hashimoto-betegek állapotának alakulásában, ez a tanulmány az alanyos szénhidráttartalmú diéta előnyös hatását hangsúlyozta.
Néhány Hashimoto-betegségben szenvedőnek akár az olyan extrém alacsony szénhidráttartalmú étrend is hatásos lehet, mint a ketogén diéta. Ez a diéta magas zsír- és korlátozott szénhidrátbevitelt (kevesebb, mint napi 20g) ír elő. Néhányan besokallnak egy idő után ettől a zsír- és fehérjedús étrendtől, ám ennek nem mindig a hiányos szénhidrátbevitel az oka.
Sokkal inkább az alacsony gyomorsavmennyiség lehet az oka, ami nem megfelelő fehérjeemésztéshez vezethet. A Hashimoto-betegek esetében gyakran fordul elő a gyomorsav mennyiségének csökkenése vagy teljes hiánya, ami a fehérjeemésztést rontja. A nem megfelelő fehérjeemésztés kimerültséget okozhat, mert a bél további szakaszaiban történő emésztés sok energiát igényel. Ha valakinek alacsony a gyomorsavszintje, akkor természetes módon úgy reagál, hogy több szénhidrátdús ételt kíván, mert azoknak az emésztéséhez kevesebb gyomorsav szükséges.
Az emésztés hatásfokának növelése érdekében én javaslom a zöldségturmixokat reggelire, megemelt zöldségbevitelt és olyan emésztőenzim fogyasztását, mint a betain és pepszint együttesen tartalmazó formulák. A gyomorsav mennyiségének növelésére további lehetőségek: forró citromos víz vagy egy teáskanálnyi almaecet és egy pohár víz elegyének a fogyasztása a fehérjedús étkezések mellett.
7. Mítosz: Egy diéta bármit meg tud gyógyítani, szóval csak ki kell zárnom többféle élelmiszert a javulás érdekében.
Néhányan jelentős javulást vagy akár tünetmentességet értek el az étrendjük megváltoztatásával, azonban ez nem minden Hashimoto beteg esetében működik így. Nem szeretnék félreérthető lenni: az egyik első kezelési mód, amit ajánlok az a reaktív élelmiszerek kerülése, mert ez sokszor csodákra képes. Viszont, ha valaki már 3 hónapja speciális diétát tart és még nem tapasztal változást, akkor lehetséges, hogy bélfertőzése van, ami gyulladást okoz, így a bélrendszer nem tud gyógyulni.
A bélfertőzések áteresztővé teszik a beleket, ami a Hashimoto-betegség egyik legfontosabb kiváltó tényezője. A fertőzés megszüntetése célzott terápiát igényel, ami lehet gyógynövényalapú, antibiotikumos, gombaellenes vagy protzoon-ellenes kezelés. Ha a fertőzés nincsen kezelve, akkor a beteg egyre több és több élelmiszerre válhat érzékennyé és így egyre kevesebb lesz, amit tolerálni tud a szervezete.
Ha Ön bélfertőzésre gyanakszik, akkor a következő teszteket javaslom:
Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO), H2 kilégzési tesz – Ez a teszt a SIBO-t szűri.
Átfogó panel a bélrendszerről – a DNS-t analizálja és a sztenderd panelen túl a bélrendszeri betegségeket is beazonosítja.
Bélrendszeri patogén szűrés H. pylori antigénnel – Ez a teszt a peték, paraziták, baktériumok, gombák és rejtett vér jelenlétét szűri. Ezenkívül még szűri a Helicobacter pylori (gyomorban megtelepedő baktérium) antigént, Entamoeba histolytica-t (vérhast okozó amőba), Cryptosporidium parvum (protozoon parazita) és még más egyéb kórokozókat is.
GI-MAP (~ bélrendszeri térkép) – Ez a panel magába foglalja az opportunista fertőzések, normál bélflóra, gombás és vírusos fertőzések szűrését. Emellett az antibiotikum-rezisztencia géneket és a betegséget okozó képességhez hozzájáruló virulencia faktorokat is szűri.
A „Hashimoto-betegség protokollja” című könyvemben többet is olvashat a fertőzésekről és szűrésekről.
Mi a következő lépés?
Amikor a számunkra megfelelő étrendet próbáljuk kialakítani, akkor próbálkozni kell és kudarcok is lesznek majd, de én biztos vagyok benne, hogy egy kis kitartással mindenki meg tudja találni azt az étrendet, ami segíti a gyógyulásban. A Hacking Diet eBook-ot azzal a céllal írtam, hogy inspirációt adjon az információk átböngészése közben és segítsen megtalálni azt a diétát, ami működik.
Forrás: https://thyroidpharmacist.com/
Figyelmedbe ajánljuk a következő megoldási javaslatainkat:
