A szervezet stresszreakciójának célja a védekezés. Azonban, ha ez az állapot folyamatosan áll fenn, akkor az egészségünkkel fizetjük meg az árát.
A ragadozók és más veszélyek által kiváltott stresszhatás védekező reakciót vált ki a szervezetben. Persze az ilyen veszélyhelyzetek viszonylag ritkák manapság, ám ez nem azt jelenti, hogy stresszmentes az emberek élete.
Ezzel ellentétben, kétségtelen, hogy számos kihívással kell szembenéznünk mindennap: a hatalmas munkaterhelés, a számlák befizetése és a családról való gondoskodás. Ezeket a kisebb stresszhatásokat a szervezet veszélyként érzékeli. Ezt úgy éljük meg, mintha állandó támadásoknak lennénk kitéve. Ezt azonban nem kell elfogadni, lehet tenni az ellen, hogy ne a stressz uralja az életünket.
Hogyan működik a természetes stresszválasz?
Ha veszélyt érzékelünk - például ránk ugat egy nagyobb testű kutya a reggeli séta közben -, akkor megszólal a szervezet riasztórendszere az agyalapi mirigyben elhelyezkedő hipotalamusz hatására. Ez együttes, hormonális és idegi választ vált ki, ami stimulálja a vesék tetején elhelyezkedő mellékvese gyors hormonkibocsájtását, többek között adrenalin és kortizol szabadul fel.
Az adrenalin emeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást és mozgósítja az energiatartalékokat. A kortizol, az elsődleges stresszhormon, növeli a vércukorszintet, az agy glükózfelvevő képességét és felszabadítja a szöveti sérülések helyreállításához szükséges kémiai anyagokat.
Emellett akadályozza azokat az élettani funkciókat, amelyek nem szükségesek vagy hátrányosak egy „üss vagy fuss” szituációban. Megváltoztatja az immunrendszer működését és elnyomja az emésztési folyamatokat, reprodukciós funkciókat és a növekedési folyamatokat. Ez a komplex „riasztórendszer” az agy hangulatért, motivációért és félelemért felelős területeivel is kommunikál.
Mi történik, ha rosszul működik a természetes stresszválasz?
A szervezet stresszválasza általában önszabályozó. Ahogy az érzékelt veszély elmúlik, a hormonszintek visszaállnak normális mértékűre. Ahogy csökken a kortizol és az adrenalin szintje, a szívfrekvencia, vérnyomás és más élettani működések is visszatérnek az alapállapotukba.
Azonban, ha a stresszor folyamatosan jelen van és az ember támadás alatt érzi magát, akkor az „üss vagy fuss” reakció aktív marad.
A stresszválasz rendszerének hosszútávú, aktív állapota a kortizol és más stresszhormonok túlzott mértékű jelenlétét okozza, ami szinte minden élettani működésben zavart okoz. Ez magas kockázatot jelent különböző egészségügyi problémák kialakulására. Ezek közé tartoznak a következők:
- Szorongás
- Depresszió
- Emésztési problémák
- Fejfájás
- Szívbetegség
- Alvás problémák
- Testtömeg-növekedés
- Memória- és koncentrációs zavarok
Emiatt is nagyon fontos az egészséges megküzdési technikák elsajátítása, amelyekkel védekezni tudunk az mindennapi élettel járó stresszorok ellen.
Miért reagálunk a mindennapokban előforduló stresszorokra úgy, ahogy?
A lehetséges veszélyforrásokra való reakció mindenkinél egyéni. Az, hogy hogyan reagálunk ezekre a következő tényezőktől függ:
- Genetika. A stresszválaszt irányító gének általában egy meglehetősen stabil érzelmi állapotot tartatanak fenn a legtöbb ember esetében és csak alkalmanként idézik elő az „üss vagy fuss” állapotot. A túlzott vagy csökkent mértékű stresszválasz kialakulásának oka gyökerezhet ezeknek a géneknek a kisebb eltéréseiben.
- Életesemények. Az erős stresszreakciók néha visszavezethetők traumatikus életeseményekre. Azok, akiket gyerekként elhanyagoltak vagy bántalmaztak különösen sérülékenyek a stressz hatására. Ez ugyanúgy igaz azokra, akik erőszakos bűncselekmény áldozatai voltak, repülőszerencsétlenséget éltek túl, katonai múltjuk van, vagy hivatásuk szerint rendőrök vagy tűzoltók.
Mindenki ismer olyanokat, akik majdnem minden helyzetben nyugodtnak tűnnek és olyanokat is, akik erősen reagálnak a legkisebb stresszhatásra is. A legtöbb ember valahol ezek között a szélsőségek között reagál a mindennapos eseményekre.
A stresszre adott egészséges válaszreakció elsajátítása
A stressz az élet velejárója és nem mindig tudjuk befolyásolni az adott helyzetet. Azonban vannak olyan módszerek, amelyekkel befolyásolni lehet azt, hogy ezek az események milyen hatással vannak ránk.
Meg lehet tanulni, hogy hogyan azonosítsuk be a stressz forrását és hogyan gondoskodjuk fizikailag és érzelmileg magunkról, amikor stresszhelyzettel találjuk szemben magunkat.
A stresszkezelő stratégiák közé tartoznak:
- Egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás és hosszú alvásidő
- Az olyan relaxációs technikák gyakorlása, mint a jóga, mélylégzés, masszázsterápia és meditáció
- Időtöltés olyan hobbikkal, mint az olvasás vagy a zenehallgatás
- Egészséges baráti kapcsolatok fenntartása
- Humorérzék
- Önkénteskedés egy közösségben
- Szükség esetén szakmai tanácsadás
Forrás: https://www.self.com/
Figyelmedbe ajánljuk a következő megoldási javaslatainkat:
