Kutatók úgy gondolják, hogy egyes emberek esetében bizonyos akut fertőzések a krónikus kimerültség szindróma tüneteivel járó abnormális autoimmun reakciót váltanak ki. Az állapot ismert kiváltói olyan gyakori fertőző ágensek, mint az Epstein-Barr (EBV) és herpesz vírus, a parvovírus B19 vagy a sejt belső részén tevékenykedő baktériumok.
„A krónikus fáradtság szindrómában (CFS) szenvedő betegek egy részénél mononukleózis fertőzéssel kezdődik a betegség és arra is van bizonyíték, hogy az EBV is szerepet játszhat a kialakulásában.” Az tény, hogy az Epstein-Barr vírus és az enterovírusok (bélrendszeri fertőzést okozó vírusok) a leggyakoribb krónikus fáradtság szindrómát kiváltó okok közé tartoznak.
Emellett olyan enetrovírusokat, mint a Coxsackie, Cytomegalovírus (CMV), hepatitisz C, Chlamydia pneumonia és a Coxiella burnetti is összefüggésbe hoztak ezzel a szindrómával. A felső légúti fertőzések és a bárányhimlőt, kiütéseket okozó varicella-zoster vírus is felmerültek, mint lehetséges kiváltó tényezők.
Fluge és munkatársai szerint a krónikus fáradtság szindróma az autoimmun betegségek egyik fajtája lehet. “Az állapottal összefüggésbe hozható bizonyos antitestek jelenléte, a fertőzés gyakori kiváltó tényező és valószínűleg genetikai hajlam is szerepet játszik a kialakulásában.”5 Más tanulmányokban is arra következtettek, hogy a betegség működési elve lehet egy fertőzés által kiváltott autoimmun reakció.
A fertőzés hatására fellángol az autoimmun reakció
A fertőzésre az immunrendszer antitestek termelésével reagál. Normális esetben ezek az antitestek a szervezeten kívüli, kártékony ágenseket (pl.: baktérium) támadják meg és pusztítják el, azonban a betegek egy részénél hibásan az agy egészséges sejtjeit (neuronjait) támadják.
“Nemrégiben számos antigén elleni antitestet, köztük, neurotranszmitter receptorok elleni antitestet is azonosítottak krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegeknél, valamint olyan különböző kórokozók által okozott fertőzéseket is, amelyek a betegség kiváltó tényezőjeként ismertek.”
Az autoimmun reakció gyulladást okoz az agyban és még sok egyéb tünetet képében jelentkezhet, mint az extrém kimerültség, zavart agyi funkciók, vagy más, a szindrómára jellemző panaszok.
Széleskörben elfogadott az a nézet, hogy a gyulladás szerepet játszik a krónikus fáradtság szindróma kialakulásában. Egy tanulmányban PET képalkotó eszközt használva mutatták ki, hogy a CFS-ben szenvedő betegek agyának egy specifikus része (thalamus és amigdala) gyulladásban van, amely - a kutatók következtetése szerint - kognitív károsodást és súlyos kimerültséget válthat ki.
Továbbá, “az eddigi egyik legnagyobb, krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek körében végzett tanulmány szerint emelkedett gyulladásos marker (C-reaktív fehérje - CRP) értékek voltak megfigyelhetően a laboreredményekben.”
“A krónikus fáradtság szindrómás esetek többségénél nincsen egyértelmű bizonyíték vírusfertőzésre, de valószínűsíthető, hogy a vírus úgy viselkedik, mint a vétkes sofőr a cserbenhagyásos gázolásnál: előidézi a bajt, majd eltűnik.”
“Eszerint az elmélet szerint a vírus kiváltja a betegséget, ami az immunrendszer működési rendellenségét okozza, így az nem tud megfelelően funkcionálni és/vagy autóimmun reakció alakul ki.”
Habár a betegség kialakulásának többféle kiváltó oka is lehet, a kutatók meggyőző tudományos bizonyítékokra hagyatkozva egyetértenek abban, hogy a krónikus fáradtság szindróma “összefüggésbe hozható számos biológiai rendellenességgel, leginkább a neuroendokrin, autonóm, neurológiai, bioenergetikai, redoxi reakciókért felelős és immunológiai rendszerekben.”
Forrás: https://www.moleculeralabs.com/
Figyelmedbe ajánljuk a következő megoldási javaslatainkat:
