Autoimmun pajzsmirigybetegség és az immunrendszer

Stratégiák a szervezet védekezésének támogatására

Mint minden autoimmun betegség, a hipotireózis leggyakoribb okozója a Hashimoto-betegség és a hipertireózis leggyakoribb oka a Basedow-Graves kór is úgy alakul ki, hogy az immunrendszer a szervezet egyébként egészséges részét támadja meg. Ebben az esetben a pajzsmirigy a célpont.

Ezeknél a pajzsmirigybetegségeknél ugyanaz a mechanizmus kapcsol be a szervezetben, mint ami vírus, baktérium vagy más kórokozó fertőzés kivédése céljából. Ez azt jelenti, hogy a gyakran előforduló betegségekkel – mint a náthával – szembeni védekezés gyengébbé válik.

Ha az általános egészségi állapotot vesszük figyelembe, fontos az immunrendszer támogatása.

Mitől válik rendellenessé az immunrendszer működése?

Az immunrendszer fő feladata a szervezet védelme a fertőzést okozó antigént hordozó kórokozókkal szemben, amelyeket elpusztít a betegség megelőzése céljából. Antigénjellegű molekulák találhatók a vírusok, baktériumok, de még az gombák és paraziták felszínén is.

Az immunrendszer antitesteket termel az antigének ellen. Ezek olyan fehérjemolekulák, amelyek a vérben keringve felismerik az antigéneket és rákapcsolódnak azokra. Ez a legtöbbünk számára jól ismert tüneteket váltja ki: láz, kimerültség és gyulladás.

Autoimmun betegség esetén ez az immunválasz az egyébként egészséges szövetek ellen irányul. Amikor a pajzsmirigyet támadja ilyen tévúton zajló folyamat, akkor kétféle lehetséges kimenetel van:

A folyamat nyomán kialakuló gyulladás idült károsodáshoz vezet, ami rontja a pajzsmirigy hormontermelő funkcióját, ez pedig hipotireózist eredményez.
A hibás inger hatására termelt antitestek túlzott mennyiségű hormontermelésre sarkallják a pajzsmirigyet, ez pedig hipertireózist eredményez.

A kutatók egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy a szervezet immunrendszere miért fordul saját maga ellen ilyen módon. Úgy gondolják, hogy örökölt tényezők is szerepet játhatnak az autoimmun betegségek kialakulásában, a Hashimoto-betegség és Basedow-Graves kór mellett ilyen a reumás ízületi gyulladás, Crohn-betegség, szklerózis multiplex és még más egyéb betegségek is.

Egy másik elmélet szerint vírus vagy baktérium által okozott fertőzés váltja ki ezt az immunválaszt. Ez azt jelenti, hogy a genetikailag hajlamos, de még autoimmun pajzsmirigybetegséggel nem diagnosztizált embereknél fontos optimális állapotban tartani az immunrendszert.

*Dr. Bérczy Judit - endokrinológus, belgyógyász, természetgyógyász megjegyzése: a mikrobiom megváltozása szintén kiváltó tényezője lehet az autoimmun folyamatok kialakulásának.

Stratégiák az immunrendszer karbantartásához

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az immunrendszer működését nem lehet fokozni. Ennek az az oka, hogy sok eltérő szabályozású sejtnek az összjátékára van szükség ebben a folyamatban. A Harvard Orvostudományi Karának egyik szakértője így magyarázta el: „Ez azért bonyolult, mert számos sejttípus alkotja az immunrendszert, amelyek eltérő módon reagálnak a különböző mikróbák megjelenésére.”

Néhány dolgot azonban tehetünk azért, hogy az immunrendszerünk a lehető legjobban teljesítsen. Ezekből a legfontosabb az egészséges életmód fenntartása.

Ez azokra az emberekre is igaz, akik autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvednek. A következő egyszerű stratégiák sokat segíthetnek az immunrendszer hosszútávú és minél optimálisabb támogatásában.

Egészséges táplálkozás

A következő tippeket – különösen ebben a kontextusban – gyakran halljuk az egészséges táplálkozással kapcsolatban:

Együnk minél kevesebb feldolgozott élelmiszert.
Kerüljük a többszörösen telítetlen növényi olajokat és az abból készült termékeket, különösen a margarint. Az olivaolaj egy egyszerű és egészséges választás, mind ételkészítéshez, mind pedig salátaöntetként.
Helyettesítsük az olyan magas glikémiás indexxel rendelkező szénhidrátokat, mint a fehér kenyér és rizs, illetve a magas cukortartalmú élelmiszerek (sütemények, cukrozott, szénsavas üdítőitalok stb.) teljes értékű gabonafélékkel és hozzáadott cukrot nem tartalmazó snackekkel és üdítőkkel.
Korlátozzuk a telített zsírsavbevitelt.
Fogyasszunk sok omega-3 zsírsavakban gazdag halat, mint például a vadon élő lazac, hering, tonhal (natúr vagy növényi olajban) és laposhal. Az Amerikai Szív Társaság heti legalább 2 adag (1 adag kb. 100g) hal fogyasztását ajánlja.
Pakoljuk tele a tányérunkat teljes értékű zöldséggel és gyümölccsel a különböző étkezések alkalmával. Azokkal a leginkább érdemes, amelyekkel kapcsolatban kutatásokat végeznek az immunrendszerre kifejtett, közvetlen hatásuk miatt. Ilyen a fokhagyma, gomba (shiitake és maitake), brokkoli, káposzta és saláta. Azonban a keresztesvirágú zöldségekből nem szabad túl sokat fogyasztani.
A telített zsírsavak és cukrok aránya ne lépje túl a napi energiabevitel 10%-át.

Tápláljuk a bennünk élő bél-mikrobiótát

Kutatások szerint több milliárd, a bélben élő „jó” baktérium munkálkodik együtt az immunrendszerrel olyan módon, hogy segíti és szabályozza annak immunválaszát.

Nagyon sokat kell még tanulni erről a bonyolult, de fontos összefüggésről, különösen az olyan ritkább betegségek megelőzése vagy kezelése vonatkozásában, mint az autoimmun pajzsmirigybetegség.

Az viszont nagy biztossággal kijelenthető, hogy a „jó” baktériumokat tartalmazó, élő flórás joghurt és az olyan fermentált élelmiszerek, mint a kombucha (fekete vagy zöld tea) vagy a kim chi (koreai savanyúság) jótékony hatással van az immunrendszerre.

*Dr. Bérczy Judit - endokrinológus, belgyógyász, természetgyógyász megjegyzése: a fermentált zöldségek (pl. répa, káposzta, cékla) szintén hasznosak a bélflóra számára.

Fizikailag aktívnak kell maradni

A megfelelő mennyiségű testmozgás esszenciális szerepet játszik az általános egészségi állapot kialakításában. Azonban a fizikai aktívitás pontos hatása az immunrendszerre még nem teljesen tisztázott. Az egyik elmélet szerint a rendszeres testmozgás serkenti a vérkeringést, ezáltal az immunsejtek hatékonyabban keringenek a szervezetben.

Napvilágot látott néhány megállapítás, miszerint a testmozgás zavarja az immunrendszer működését, de ha ez az elmélet bizonyítottá is válik, az valószínűleg csak profi sportolókat fogja érinteni.

Aludjunk eleget

Az nem titok, hogy az alvásmegvonás rányomja a bélyegét az egészségre, aminek az immunrendszer is a része.

Az alvásmegvonás összefüggésbe hozható az immunrendszer állapotának romlásával, ezzel ellentétben pedig a megfelelő mennyiségű alvás segíti az immunrendszer működését.

A Nemzeti Alvás Alapítvány ajánlása szerint minden 65 év alatti embernek napi 7-9 óra jó minőségű alvásra lenne szüksége. Az idősebb korosztálynak ennél valamivel kevesebb alvásra van szüksége: 7-8 órára.

Stresszkezelés

A stressz és immunrendszer közötti kapcsolatot vizsgáló kutatók szerint a krónikus stressz idővel károsítja az immunrendszer működősét. Ezzel szemben az egyszeri szorongást kiváltó szituációk nem valószínű, hogy hatást gyakorolnak az védekezőrendszerre. Ebből kifolyólag a munka vagy személyes kapcsolatok által kiváltott állandósult stressz enyhítésére ajánlott valamilyen egészséges megküzdési módszert alkalmazni.

Ami az egyik embernél beválik, a másiknál lehet, hogy nem. Sokféle módszer létezik a stresszkezelésre, ezek közé tartozik a meditáció, mély légzési gyakorlatok, testmozgás vagy valamilyen hobbi.

Immuntámogató étrend-kiegészítők

Sokféle étrend-kiegészítőről tartják, hogy támogatja vagy javítja az immunrendszer működését. Ezek közül a legismertebbek a következők:

„Immunerősítő” gombát tartalmazó készítmények, mint a MGN3 vagy a maitake gomba kivonat vagy kapszula formájában
IP6-ot (inozitol-hexofoszfát) vagy inozitolt tartalmazó termékek
Q10 koenzim
Szelén
D-vitamin
Jód (nem több, mint 250μg/nap mennyiségben)
Ashwagandha (indiai ginzeng)
Szterolok és szteroltartalmú készítmények
Más egyéb „immunerősítő” készítmények, mint az olajfalevél-kivonat)

Fontos tudnivalók

A fentebb felsorolt hatóanyagok közül néhánynál kimutatták, hogy megváltoztatja az immunrendszer működését, de egynél sem bizonyították, hogy olyan módon javítják az immunrendszert, hogy az betegségeket vagy fertőzéseket előzne meg. Emellett, néhány gyógynövény és étrend-kiegészítő ronthatja az orvosi terápia hatékonyságát és a pajzsmirigyműködést is. Ne fogyasszon ilyen termékeket az orvosa jóváhagyása nélkül.

*Dr. Bérczy Judit - endokrinológus, belgyógyász, természetgyógyász megjegyzése: a primer-, secunder prevenicó egy összetett, komplex program és csapatmunka. Egyénre szabott kezelés összeállításában orvos, dietetikus, mozgásterapeuta, és pszichológus egymást segítve dolgozik a célért, az egészség megőrzéséért és helyreállításáért.

Forrás: https://www.verywellhealth.com/