fbpx

Hormonok és érzelmi egészség

Az érzelmi egészség elválaszthatatlanul kapcsolódik a hormonrendszerünkhöz. A hormonok nagy hatással bíró vegyületek, már kis dózisban is jelentős hatást fejtenek ki az egészségre. A hangulatot több tényező is befolyásolhatja, mint például:

  • Szociális és fizikai környezet
  • Táplálkozás
  • Testmozgás
  • Alvási szokások

Ezek a tényezők is összefüggésben vannak a hormonokkal, amelyek szabályozzák az agyi reakciók rendszerét, így a hangulatot is. Ebből következik, hogy amikor a hormonrendszeren belül megbomlik az egyensúlyi állapot, akkor az érzelmek elhatalmasodhatnak az emberen.

Nemi hormonok, hangulatingadozások és női egészség

A nemi hormonok fontos szabályozó szerepet játszanak a jóllétérzet kialakításában. A serdülőkortól a menopauzáig a nők állandó hormonális hullámvölgyben vannak, amelyek hatással vannak az agy kémiájára és így a hangulat alakulására is. Dr. Elizabeth Lee Vliet szerint ez az élettani tényező részben megmagyarázza, hogy miért „fordul elő a depresszió és a szorongásos zavarok egy része 2-3-szor gyakrabban a nők körében”.

Ez egy „korábban figyelmen kívül hagyott kapcsolat a menopauza kezdeti időszakában csökkenő hormonszintek és a depresszió, valamint egyéb szorongásos zavarok elfordulása között” - folytatta. Dr. Elizabeth Lee Vliet - az erre vonatkozó - Rockefeller Egyetemen folytatott tanulmánya arra utal, hogy a nemi hormonok a legerősebb agyra ható jelátviteli vegyületek. Ezen hormonok szintjében történő változások hatással vannak az idegi jelátvivő anyagokra (mint a dopamin és szerotonin), amelyek pedig a hangulatszabályozásban vesznek részt.

Dr. Vliet a Yale Egyetemen folytatott tanulmánya is hasonló eredményt mutatott; hat hónapig tartó hormonterápia a menopauza körüli állapot tüneteinek minden kategóriájában javulást hozott. Ezek a következők:

  • Depresszió
  • Szorongásos rohamok
  • Alvásproblémák
  • Rövidtávú memóriazavarok

Hangulatingadozások és ösztrogénegyensúly-zavar

Az ösztrogénszint dominóhatást fejt ki az agy kémiájára és a hangulatra. Az ösztrogén a szexualitásban és egészséges fejlődésben betöltött számos szerepe mellett idegi stimulánsént és antidepresszánsként is ismert. Dr. Phyllis Bronson szerint a „magas ösztrogénszint felborítja az egyensúlyt a rendszerben, ami a feszültség és szorongás tüneteit kiváltja vagy felerősítheti.”

A legtöbb nő hajlamos ösztrogénhiány vagy ösztrogéndominancia állapotára, azonban az életük során gyakran mind az alacsony mind a magas ösztrogén hatását is megtapasztalják – fiziológiásan - a saját, normális hormonszintjükhöz viszonyított hormoningadozások miatt. A normális ingadozások a menstruáció előtti időszakban (PMS) történnek, amíg a menopauza körül időszakban szabálytalan ingadozások vannak. Ezalatt a nők változó tüneteket tapasztalhatnak, mivel a hormonális egyensúly változik.

A magas ösztrogénszintű nők hajlamosabbak lehetnek szorongásra és pánikrohamokra. Ezzel szemben az alacsony ösztrogénszint depresszív időszakokat idézhet elő. A csökkenő ösztrogénszinttel összefüggésbe hozható hangulatingadozások jól kezelhetőek ösztrogénterápiával, aminek hatására a nők gyakran éberebbnek és energikusabbnak érzik magukat.

Szorongás és progeszteronhiány

Az ösztrogén/progeszteron aránynak kulcsszerepe lehet a hangulatzavarok megfelelő kezelésében. Egy Dr. Bronson által folytatott tanulmányban azt találták, hogy „egyértelműnek tűnik a progeszteronhiány, mint elsődleges kiváltó tényező szerepe az középkorban előforduló szorongásmintázatok kialakításában.” A megfigyelései szerint a magas ösztrogén- és alacsony progeszteronszint során a betegek „extrém dühöt mutatnak, amelyet megbánás és önhibáztatás követ.”

A progeszteronreceptorok legnagyobb számban az agy limbikus rendszerének területén fordulnak elő. Ez az érzelmek központja, amelyet az állatorvosok a „düh és erőszak” központjának is neveznek. A progeszteron nyugtató hatást fejt ki az agyra, ami azt jelenti, hogy a hiánya szorongáshoz vezethet.

Progeszteron PMS-re, szülés utáni depresszióra és menopauza körüli hangulatingadozásokra

Mind a menstruáció előtti és a szülés utáni depresszió is kialakulhat a progeszteronszint hirtelen csökkenése miatt, ami jelentős szorongáshoz vezethet. Dr. Katharina Dalton szerint ezek az állapotok hatékonyan kezelhetők progeszteronnal, különösen, ha már a tünetek kialakulása előtt megkezdik a terápiát. A PMS kezelésére progeszteronkezelést javasol az ovulációtól a menstruációig, a depresszió kezelésére pedig a szülés után azonnali progeszteronterápiát, fokozatosan csökkentve a menstruáció visszatéréséig.

Dr. Bronson is egyetért azzal, hogy az progeszteron hatékony lehet szorongás és menopauza okozta tünetek kezelésére. Azonban ő a magas dózist (napi 400-600 mg bőrön át) sokkal hatékonyabbnak találta, mert a legtöbb betege ettől jelentős javulást tapasztalt az érzelmi állapotában. Dr. Bronson and Dr. Dalton eredményei is azt mutatják, hogy fontos a biológiaival formával azonos progeszteron fogyasztása a szintetikus helyett ahhoz, hogy a kezelés a lehető leghatékonyabb legyen.

Stressz és pajzsmirigyhormonok

A pajzsmirigy számos olyan hormont termel, amelyeknek erőteljes és mély nyomot hagyó hatása van az egészségre. A tiroxin (T4) és a trijód-trionin (T3) a pajzsmirigy hormonjai. Ezek az agyalapi mirigyből érkező stimuláló hormonra (TSH) reagálnak, mint a szervezet komplex rendszerének része, amely szabályozza a belső elválasztású mirigyeket.

A pajzsmirigyhormonok a szervezet minden sejtjére hatnak valamilyen módon, így a érzelmeket szabályzó részekre is. A pajzsmirigyelégtelenség akadályozza az agy igerületátvivő rendszerének működését, ami depresszióhoz vezethet. A pajzsmirigyhormonok hatással vannak a vércukorszintre és a stresszhormon-kibocsájtásra is, amelyek a hangulatingadozást befolyásoló tényezők közé tartoznak.

Az inzulin, glükóz és más étrendi tényezők szerepe a hangulatingadozásban

Dr. Dalton összefüggést talált az agresszivitás, érzelmi kitörések és vércukorszint között, amikor PMS-ben szenvedő nőket kezelt. Amikor megkérdezte őket, hogy milyen időpontban történnek és körülmények előzik meg ezeket a kitöréseket, a betegei rendre arról számoltak be, hogy késő reggeli időpontokban, amikor nem reggeliztek előtte vagy esténként vacsora készítés közben, különösen, ha ez később történt a szokásosnál. Sok nő zavarodottságot és feledékenységet is tapasztalt ezeknek az érzelmi kitöréseknek az idején.

Az étkezés minőségére és időpontjára való tudatos odafigyelés fontos az érzelmi egészség szempontjából. A Depresszió nélküli élet („Depression-Free Life”) című művében Dr. Gabriel Cousens a glikémiás index, vércukorszintre való hatás és hangulat viszonylatában hasonlítja össze az élelmiszereket. Például a magas glikémiás indexű élelmiszerek (pl.: fehér lisztből készült termékek, finomított és édesített gabonafélék és édességek) fogyasztását kerülni kellene, mert a vércukorban történő „éles váltásokhoz, nagyon alacsony és magas szinthez vezethetnek.”

Más, a hangulatot befolyásoló vegyületek

Számos más hormon, aminosav és tápanyag is hatással van a hangulatra és minden egyénnek megvannak a sajátos biokémiai igényei, amelyek miatt nehezen diagnosztizálható hangulatzavar. Továbbra is próbáljuk megérteni, hogy ezek a vegyületek hogyan hatnak egymásra és az érzelmekre. Példák erre a jelenségre:

  • Túl sok vagy túl kevés melatonin is vezethet depresszióhoz
  • A depresszióban szenvedő emberek kortizolszintje gyakran magas
  • Aminosavak -mint a glutamin - befolyásolhatják az ingerületátvitelt
  • A tápanyagok közül a B6-vitamin és más nyomelemek is fontos szerepet játszanak a hangulat szabályozásában

Következtetésképpen

Mivel a hangulat egy komplex dolog, ezért lehetséges okok számos típusa, kiváltó tényezők kombinációja és a hangulatzavarok tünetei egyénenként és egyik napról is a másikra jelentősen eltérhetnek. A hangulatra ható gyógyszerek felírása, mint elterjed megoldás nem mindig a legjobb mindenki számára, különösen, ha a háttérben lévő hormonális egyensúlyzavar nincsen kezelve. Viszont az érzelmi egészség – legalább annyira, mint a fizikai – esszenciális összetevője az életminőségek. Emiatt fontos tovább tanulmányozni, hogy hogyan hatnak a hormonok a mentális és érzelmi jóllétre és hogy segítséget tudjunk nyújtani a betegek egyéni estében leginkább hatékony kezelés biztosításában.

Forrás: https://www.womensinternational.com/

Figyelmedbe ajánljuk a következő megoldási javaslatainkat:

Ha értesülni szeretnél legújabb akcióinkról, ajándékainkról

Kérjük töltsd ki!
Kérjük töltsd ki!
Elolvasás után jelöld be a mezőt!
Kérlek, ezt a mezőt is töltsd ki!
"Nem vagyok robot" teszt sikertelen.

Elérhetőségeink

Központi telefonszámunk:
+36 1 800 1999
Munkanapokon 9:00-15:00 között.

Email: info@wtn.hu
Terméktanácsadás: kérdéseit várjuk a hogyan@wtn.hu címünkön

Telefon mellékek

1-es mellék: Leadott megrendelések
2-es mellék: Csomagszállítás
3-es mellék: Számlázás
4-es mellék: Viszonteladói, kiskereskedelmi információk

Kövess Minket