A probiotikumok is hatással lehetnek a termékenységre?
A kutatók kiemelt figyelmet fordítanak a nők hüvelyi mikrobióta összetetelére és annak döntő szerepére a fertőzések elleni védelemben, de e mellett egy új terület is felbukkant:
A mikrobióta potenciális szerepe a meddőségben/ termékenységben.
Dániában dolgozó kutatók egy randomizált vizsgálat során megvizsgálták, hogy a hüvelyben alkalmazott probiotikum használható-e az optimálisabb hüvelyi mikrobióta helyreállítására, és ezáltal növekszik-e a meddőséggel küzdő nők fogantatási esélye. A tanulmány ötlete nagyrészt egy korábban (2016) Human Reproduction tudományos folyóiratban közzétett kutatásra támaszkodik, amely bizonyította, hogy a hüvelyi flóra egyensúlyának felborulása kihatással van a fogantatásra. A kutatásban részt vevő, azon mesterségesen megtermékenyített dán nők közül, akiknél rendellenes volt a hüvelyflóra összetétele mindössze 9% -a lett várandós. Ezzel ellentétben, azon hölgyek esetében, akiknél kiegyensúlyozottabb volt a hüvelyi mikrobiom, a várandósság 44%-ra emelkedett.
Az Human Reproduction elemzése szerint, 130 mesterségesen megtermékenyített hölgy 28% -ánál találták kóros elváltozást a hüvelyi flórában. (Hozzá kell tenni, hogy sok esetben ennek az állapotnak nincsenek kézzel fogható tünetei, így elég nehezen felismerhető.) A kísérlet egyik kutatója szerint ez az állapot az említettnél sokkal gyakoribb és egy nagyobb metaelemzés (ami publikáció előtt áll) azt bizonyítja, hogy minden öt nő közül legalább egyet érinthet.
Egy folyamatban lévő vizsgálatban, melyet 333 nő bevonásával végeznek, már megállapított a hüvelyi flóra egyensúlytalansága. A résztvevő nőket három csoportba sorolják: az egyik csoport nem kap semmilyen kezelést, a második csak antibiotikumot kap, a harmadik pedig antibiotikumokat és olyan hüvelyi probiotikumot, amely a Lactobacillus crispatus törzset tartalmazza. Pl. a Lactin V probiotikumot a kaliforniai székhelyű Osel, Inc. cég gyártja, és más bakteriális vaginózis és a visszatérő húgyúti fertőzéseket megoldási lehetőségeit vizsgáló klinikai tesztekben is központi szerepet kapott.
A Lactin-V aktív hatóanyaga a Lactobacillus crispatus CTV-5, egy természetesen előforduló törzs, amelyet egy egészséges nő hüvelyéből izoláltak. "Röviden: a törzset fermentáció által szaporítjuk, fagyasztva szárítjuk, és porrá őröljük. Az élő baktériumot tartalmazó port speciálisan kialakított applikátor segítségével lehet a hüvelybe juttatni.", mondta - Tom Parks, az Osel, Inc. termékfejlesztési igazgatója.
Az elsődleges célja a dán kutatásnak, hogy egy ugyn. terhességi skálát állítsanak fel, azok között, akiknél a terhesség időtartama már elérni a 7 -9 hetes kort. De természetesen a magzat kihordásának a növelése lenne a legfőbb cél.
- ’Optimális’ mikrobiomot?
A nő hüvelyi mikrobiotájának védő szerepe egyre nyilvánvalóbbá válik, és számos kutatás szól már a bakteriális vaginózis, a húgyúti fertőzések és a szexuális úton terjedő betegségek, mint például a HIV, és a sérült hüvelyi flóra kapcsolatáról. A tejsavtermelő baktériumok, és különösen a Lactobacillus számos fajtája közismert védelmezője egészségünknek. Ennek a folyamatnak néhány aspektusa már ismert: olyan védelmi mechanizmusra gondolunk itt, mint az ökológiai verseny - a potenciálisan káros baktériumokkal szemben vagy a hüvelyi pH csökkentése a tejsavtermelés által.
"Úgy vélem, hogy a hüvelyi mikrobióta, a nők második immunrendszere – amelyik ténylegesen védi a nőket mindenféle káros dologtól" - mondta P. P. Lee, a City of Hope (Duarte, Kalifornia) immun-onkológia osztályának a vezetője.
A kutatók most megpróbálják meghatározni, hogy mi is az optimális egyensúly, és hogyan lehet azt visszaállítani. Egy 396 észak-amerikai termékeny korban lévő nőcsoport (több etnikai / faji: fehér, fekete, spanyol és ázsiai csoport is képviselve volt) hüvelyi mikrobiótájáról végzett fenogenetikai elemzés azt bizonytotta, hogy a hüvelyi flórában négy baktériumfaj dominál: Lactobacillus iners, L. crispatus, L. gasseri és L. jensenii. Viszont a relatív arányuk a vizsgált etnikai / faji csoportok körében nem volt azonos a 2011 készült tanulmány szerint.
„Igaz, hogy a különböző faji és etnikai csoportoknál előforduló hüvelyi flóra összetétele nem azonos, és így eltérő vélemények is születhetnek arról, hogy mely hüvelyi mikrobióta összetétel tekinthető optimálisnak az egészség szempontjából. Az viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy a Lactobacillus ebben egy fő pillér, és hogy a Lactobacillus crispatus ’kiemelkedően jó’ ” - állítja Scott McClelland, a Seattle-i Washington Egyetem orvostudomány, epidemiológia és a globális egészség professzora és hüvelyi mikrobiológiai kutatója. „A rendelkezésre álló adatok alapján a L. crispatus valószínűleg a leghatékonyabb az optimális hüvelyi flóra szempontjából, mivel a kutatások szerint a betegségek megjelenésének a kockázata ezáltal csökkenthető.
- Az egyensúly helyreállítása
Dr. McClelland rámutatott arra is, hogy még ha időszakosan helyre is állítható az optimálisabb hüvelyi mikrobiom, például a L. crispatus bejuttatásával (pl. olyan készítmények által, mint a Lactin-V), ez nem jelenti azt, hogy ezzel hosszú távú kolonizáció is elérhető. Számos életesemény, beleértve a menstruációt vagy a szexuális tevékenységet, potenciálisan megzavarhatja a nő mikrobiomját.
"Amit még meg kell találnunk az az, hogy hogyan is állítható vissza ez az egyensúly úgy, hogy hosszú távon is megmaradjon" - mondta Dr. McClelland. "Ez a bakteriális vaginózis kezelésének Achilles-sarka ... ami újra és újra visszatérhet."
Egy másik folyamatban lévő kutatás azt vizsgálja, hogy a Lactin-V, mint probiotikum hatékonyabb-e a bakteriális vaginózis ellen, mint egy antibiotikum (pl. metronidazol). (Dr. McClelland a tanulmány adatbiztonsági és monitoring bizottságának tiszteletbeli elnöke.)
Craig Cohen, aki a vizsgálatot vezette, ismertette, hogy a kutatás során 228 nő részesül kezelésben 12 héten keresztül, melyet egy további 12 hetes megfigyelés és kezelés követ. A cél: felmérni a Lactin-V biztonságosságát és hatásosságát, figyelni és követni a bakteriális vaginózis kiújulását/ ismétlődését.
„Remélhetőleg a nők túlnyomó többségénél kolonizálódni is fog a L. crispatus ’jó’ baktérium és csökken majd a visszaesés kockázata "- mondta Dr. Cohen, az UCSF Orvostudományi Kar szülészeti, nőgyógyászati és reprodukciós tudományának professzora.
A résztvevőket arra is megkérik, hogy vezessenek menstruációs és szexuális aktivitási naptárat. "Nem számítunk arra, hogy minden nő esetében megtörténik a kolonizáció," ezért hasznos lesz megpróbálni azonosítani a befolyásoló tényezőket is, mondta Dr. Cohen.
Arra lehet számítani, hogy ennek a kísérletnek, amelyben a résztvevők háromnegyedét már 2018 elején bevonták, várhatóan 2019 végére lesznek eredményei.
Dr. McClelland szerint, akinek a kutatásai elsősorban a hüvelyi mikrobiom és a hüvelyi flóra HIV-fertőzésre és egyéb szexuális úton terjedő betegségekre gyakorolt hatására összpontosulnak, két irányú a tanulmány fókuszáltsága. Egyrészről meghatározzák a sérülékenyebb nők csoportjának a jellemzőit, és azt is megvizsgálják, hogy mely bakteriális fajok növelik ezen betegségekkel szemben a sebezhetőséget. Másrészről, a kutatás második szakaszában pedig azt vizsgálják, hogy egy optimális hüvelyi mikrobiom helyreállításával, erősíthető-e a női egészség.
"Az igazi kérdés nem az, hogy vissza tudjuk-e állítani az egészséges flórát, hanem, hogy csökkenthetjük-e a hüvely flóra sérüléséből származó kedvezőtlen kimeneteleket, vagy növelhetjük-e a kedvező végkifejletek valószínűségét, gondolok itt például a termékenységre" - mondta Dr. McClelland.
A dán vizsgálat esetében egyértelműen ez a cél - eredményként a várandóság elérését tervezik a kutatásban résztvevő két nőcsoport esetében. A résztvevő termékenységi klinikákon mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél többen elérjék ezt az örömteli állapotot állította meg Dr. McClelland.
„Ha a Lactin-V probiotikum alkalmazása statisztikailag szignifikáns különbséget eredményez”, mondta Dr. McClelland: "már nem csak puszta feltételezés lesz az, hogy komoly összefüggés van a bakteriális vaginózis és a terméketlenség között. És bebizonyítani azt, hogy igen ez ellen lehet tenni is, egyszerre jelenti majd a mechanizmus felismerését és egy beavatkozási módot is."
A témában való jártasságot szeretnénk jelen cikkünkkel növelni. Ahogyan a vizsgálatokból is kiderül, még sok a megválaszolatlan kérdés a hüvelyben található mikrobiom egészségét illetően.
A tudatosság és saját tapasztalataink egészségünk javára fordíthatók!
Forrás: https://www.genengnews.com/
Charlotte Huff
Figyelmedbe ajánljuk a következő megoldási javaslatainkat:
