Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik valós korukhoz képest meglepően fiatalabbnak vagy éppen idősebbnek látszanak. A tudósok napjainkban már képesek meghatározni az öregedés gyorsaságát a telomereink hosszának elemzésével. A telomer a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz. Előzetes kutatások adatai szerint a helyes étrend, a megfelelő testmozgás és a pihenés segítheti a telomer-régió fennmaradását, lelassíthatja a sejtek öregedését és egyes krónikus megbetegedések súlyosbodását.
A telomereket gyakran a cipőfűző végén található műanyagvégződésekhez hasonlítják. A telomer-régió nem tartalmaz genetikai anyagot, így ha ez a szakasz rövidül a sejtosztódás során, úgy a genom sértetlen marad és a kromoszómák sem bomlanak meg. A telomer szakasz nélkül a sejtek képtelenek lennének a megfelelő osztódásra, a kromoszómák végei összekapcsolódhatnának vagy átrendeződhetnének.
A telomerek minden egyes sejtosztódás alkalmával egyre rövidebbek lesznek. A kritikus hossz elérésekor instabillá válnak és bekövetkezik a programozott sejthalál, az apoptózis. Ha az egyén telomer-hosszúságát összehasonlítjuk a korcsoportjában mérhető átlag telomer-hosszal, megtudhatjuk, hogy az egyén telomerjei rövidebbek vagy hosszabbak az átlagnál. Az életkor, a genetikai tényezők, az életmód, a betegségek és a gyógyszerhasználat egyaránt hatással vannak a telomerek hosszára. Az átlagosnál rövidebb telomer-régióval rendelkező emberek gyorsabban öregedhetnek hosszú telomerű kortársaiknál.
Telomer-rövidülés, öregedés és betegségek
Az életkor előrehaladtával tapasztalható telomer-rövidülés számos egyéb, gyulladásos állapotban is megtalálható, mint például Alzheimer-kór, vaszkuláris demencia vagy érelmeszesedés. A szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a diabétesz, az elhízás és a demencia szintén köthetőek a rövidebb telomerekhez. A dohány- vagy drogfogyasztásból eredő és a környezeti méreganyagok által kiváltott oxidatív stressz, a szellemi vagy fiziológiás stressz, az elégtelen mikrotápanyag-bevitel és a krónikus tápanyaghiány mind a telomerek rövidülésével járnak.
A rövidebb telomerek és a rák közötti kapcsolat már bizonytalanabb: egyelőre nem tudni, hogy a rövidebb vagy a hosszabb telomerek nyújtanak védelmet a rák ellen. Elméletben a rövid telomerek a DNS instabilitását okozzák, amely kiválthatja a rák kialakulását. Némely ráktípus (például a húgyhólyag, a nyelőcső, a gyomor, a petefészek és a vese rákos megbetegedései) összefüggést mutat a rövidebb telomerekkel, azonban más daganatos betegségek (bőrrák, méhtestrák, prosztatarák) esetén nem mutattak ki ilyen összefüggést. Egyes tanulmányok adatai szerint a telomer-régió hossza fordítottan arányos a rák kialakulásának kockázatával. Lehetséges, hogy a rövidebb telomer-régió megakadályozza a rákos sejtek burjánzását és ezáltal segít visszaszorítani a daganat kialakulását, más tanulmányok szerint azonban a rákos sejtek képesek lehetnek hosszabb telomer-régió fenntartására.
A telomer hosszának növelése életmódváltással
Számos állapot köthető a rövidebb telomer-régióhoz, de az még nem egyértelmű, hogy a betegség megléte rövidíti meg a telomereket, vagy a rövidebb telomerek gerjesztik a betegséget. Arról azonban már többet tudunk, hogy milyen viselkedésformákkal hosszabbíthatjuk meg a telomer-régiót, ezzel esetlegesen elkerülve a betegségeket és a gyors öregedést.
Dr. Dean Ornish és Elizabeth Blackburn PhD kutatóknak a Lancet szaklap 2013. szeptemberi számában közölt kísérleti tanulmánya az elsők között vizsgálja az életmódnak a telomer-régió hosszára gyakorolt hatását. Az öt év tapasztalatait feldolgozó tanulmány adatai szerint az átfogó életmód-béli változtatások hosszabb telomereket eredményeztek alacsony rizikófaktorú prosztatarákban szenvedő férfiaknál. Az életmód-váltás elemei az alábbiak voltak: alacsony zsírtartalmú, növény alapú étrend, meditáció és megfelelő stresszkezelés, mindennapos mérsékelt testmozgás, valamint családdal és barátokkal együtt töltött szabadidő. Öt év elteltével a kontrollcsoportnál 3 százalékkal csökkent a telomer-régió hossza, az életmódváltó csoportnál azonban a telomerek 10 százalékkal megnövekedett hosszúságáról számoltak be.
Tekintve, hogy az oxidatív stressz milyen erős hatással van a telomerekre, a fitokemikáliákban (azaz a növényekben található bioaktív vegyületekben) és antioxidánsokban gazdag, növényi alapú étrend védő hatású lehet. Más tanulmányok szerint az alábbi tényezők hozhatók kapcsolatba a hosszabb telomer-régióval:
- a DNS-metiláció szempontjából fontos tápanyagok (többek között a folát) megfelelő bevitele
- antioxidánsok (mint például C-vitamin, E-vitamin és szelén) megfelelő bevitele
- omega-3 zsírsavak bevitele tengeri halak és rákfélék fogyasztásával
- emelt dózisú D vitamin fogyasztása - valószínűleg a gyulladáscsökkentő hatás miatt
- multivitamin készítmény szedése
- fizikai aktivitás - kiváltképp a szabadidőben (ellentétben a munkahelyi fizikai tevékenységgel)
- megfelelő stresszkezelés és meditáció
Az Ornish-Blackburn tanulmány eredményei remekül összefoglalják az általános egészséges életmód összetevőit: egészséges étrend, testmozgás, stresszűzés és szórakozással töltött (szabad)idő.
Forrás: http://foodandnutrition.org/
Figyelmedbe ajánljuk a következő megoldási javaslatainkat:
