Az emberi mikrobiom és az egészségét támogató étrend 2. rész

A mikrobiom világa

A mikrobiom nagyban hasonlít a Földön található ökoszisztémákhoz, hiszen ahogy a körülmények változnak, úgy változnak a benne élő szervezetek is. A mikrobák egymással kölcsönhatásba lépnek az életközösségükben (a bélrendszerünkben), ráadásul koncentrációjuk a környezettől függően változik, ami azt jelenti, hogy az étrended, az életmódod, a gyógyszerek/antibiotikumok szedése és a környezet tényleg hatással van a bélrendszeredre. Azt, hogy a bél mikrobiom képes-e megbirkózni a betegségekkel, legfőképpen a gyulladás határozza meg.

A gyulladás számos betegség gyökere. Tanulmányok kimutatták, hogy a gyulladáscsökkentő életvitel védi az agyi idegsejteket, egyensúlyba hozza a hormonokat, küzd a daganatok kialakulásával szemben, és javítja a hangulatot. Lehet azt gondolod, hogy a bélrendszer egészsége nincs hatással a hangulatodra és az energiaszintedre, pedig nem így van. A bélbarát baktériumok segíthetnek szabályozni a neurotranszmitter aktivitást, ezáltal természetes antidepresszánsként és szorongásoldó organizmusként működnek. Ahelyett, hogy gyulladáscsökkentő gyógyszereket szednénk az ízületi gyulladás vagy a szívbetegség kezelésére, sokkal jobban járunk, ha magát a gyulladást csökkentjük a szervezetben!

Ha a bélrendszer nem egészséges, az bizony több tucat betegséghez köthető, de különösen:

Autoimmun betegségek (ízületi gyulladás, gyulladásos bélbetegség, Hashimoto-betegség stb.): Autoimmun rendellenességek akkor alakulnak ki, amikor a szervezet immunrendszere hibásan működik és a saját egészséges szöveteket támadja. A gyulladásos és az autoimmun reakciók főként a túl aktív immunrendszerre és a rossz egészségi állapotú bélrendszerre vezethetőek vissza. Szivárgó bél szindróma alakulhat ki, ami miatta a bélnyálkahártyán kis nyílások keletkeznek, amelyeken át részecskék kerülnek a véráramba, és autoimmun folyamatot indítanak el.
Agyi rendellenességek/kognitív hanyatlás (demencia stb.): A gyulladás erősen összefügg a kognitív hanyatlással, míg a gyulladáscsökkentő életmódról kimutatták, hogy elősegíti a jobb memóriát, a hosszú élettartamot és agyi egészséget. Tudjuk, hogy a központi idegrendszer/agy és a mikrobiom/emésztőrendszer között számos neurokémiai és neurometabolikus útvonal létezik, amelyen keresztül jeleket küldenek egymásnak, befolyásolva a memóriánkat, a gondolkodási mintáinkat és az érvelésünket. (5) A mikrobiális közösségeinkben mutatkozó különbségek az egyik legfontosabb tényező annak meghatározásában, hogy megbirkózunk-e az idősebb korban jelentkező kognitív zavarral. A Pennsylvaniai Egyetem 2017-es tanulmánya szintén összefüggést talált a bél mikrobiom és a cerebralis cavernosus malformatiók (CCM) kialakulása között, amelyek stroke-ot és görcsrohamokat okozhatnak. Kutatók megfigyelték, hogy egerekben a TLR4, a lipopoliszacharid (LPS) receptora – egy baktériummolekula – LPS általi aktiválása az agyi endotélsejteken nagymértékben felgyorsította a CCM képződését. Csíramentes környezetben megfigyelve az egereket viszont azt találták, hogy a CCM képződése nagymértékben csökkent, ami jól illusztrálja a káros baktériumok és a mikrobiom CCM kialakulására gyakorolt hatását. (7)
Rák: Számos tanulmány mutatott rá a bélrendszer egészsége és a szabad gyökök által okozott károk (agy-, mell-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, prosztata- és gyomorrák) elleni hatékonyabb védelem között létező kapcsolatra. A mikrobák befolyásolják génjeinket, ami azt jelenti, hogy vagy elősegítik a gyulladást és a daganatok növekedését, vagy fokozzák az immunrendszer működését, és rákkezelésként hatnak. A gyulladásgátló életmód a rákkezelés (pl. kemoterápia) komoly mellékhatásait is csökkentheti. (8)
Fáradtság és ízületi fájdalom: Az emésztőrendszerünkben élő bizonyos baktériumok az ízületek és a szövetek károsodásához járulnak hozzá. Kutatások arra mutattak rá, hogy az egészségesebb bélkörnyezet csökkenti az ízületi fájdalom, duzzanat és mozgási nehézségek kockázatát osteoarthritis és gyulladt ízületek esetén. Más tanulmányok azt találták, hogy az arthritis psoriaticában (az autoimmun ízületi betegség egyik típusa) szenvedő betegeknél jelentősen alacsonyabb bizonyos típusú bélbaktériumok száma, a rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél pedig nagy valószínűséggel más törzsek is jelen vannak. (9)
Kedélybetegségek (depresszió, szorongás): Hallottál már a „bél-agy tengelyről”? A következőről van szó: étrended hatással van a mikrobiomra és a neurotranszmitterek aktivitására, ezáltal befolyásolja a közérzetedet, a stresszkezelési képességet és az energiaszintedet. (10) Az elmúlt évszázadban a táplálkozásban bekövetkezett változások – ideértve az ipari méretű gazdálkodást, a rovarirtók és gyomirtó szerek használatát, valamint az élelmiszerek tápanyagtartalmának csökkenését – a fő okai az olyan egyre elterjedtebb mentális egészségi problémáknak, mint például a depresszió. A tápanyagok alacsony szintje, a gyulladás és az oxidatív stressz befolyásolja a dopamin, a noradrenalin és a szerotonin neurotranszmittereket, amelyek szabályozzák a hangulatot, enyhítik a feszültséget és növelik az éberséget. A bél és az agy közti összefüggés kétirányú. A bélrendszer egészségének felborulása hozzájárul a hangulati problémákhoz, a sok stressz pedig károsítja a bélrendszert és a hormonális egyensúlyt. Egy 2017-es tanulmány szemléltette a bélrendszeri egészség és a depresszió közötti összefüggést. A kutatók 44 olyan felnőttet vizsgáltak, akik irritábilis bél szindrómában és enyhe-közepes szorongásban, vagy depresszióban szenvedtek. A fél csoport a Bifidobacterium longum NCC3001 probiotikumot szedett, a másik fele placebót kapott. Hat héten át naponta szedték a készítményt. A probiotikumot kapott páciensek 64%-a számolt be arról, hogy csökkent a depressziójuk. A placebót kapott páciensek esetében mindössze 32% számolt be a depresszió csökkenéséről. (6)
Tanulási problémák (ADHD, autizmus): Testünk egymással összefüggő rendszerekből áll. Minden amit a szervezetbe viszünk, minden aminek kitesszük, kihat az egész emberre, beleértve annak növekedését, fejlődését és a mentális képességeket is. Az ADHD és más tanulási zavarok összeköttetésben állnak a bélrendszer felborult egészségével, különösen a csecsemőknél és a gyermekeknél. (11) Egyre inkább látható, hogy a bélrendszerünkben élő baktériumok hogyan befolyásolják idegrendszerünk fejlődését, a kogníciót, személyiségünket, hangulatunkat, alvási és étkezési mintáinkat. Úgy tűnik, hogy összefüggés áll fenn a táplálkozás és a pszichiátriai problémák között, amelyek az étrendi összetevők metabolitjai és az emberi genomunkban kódolt enzimek miatt alakulnak ki, amelyek a belekben találhatóak. Úgy tűnik, hogy az egyik legfontosabb tényezője az egészséges mikrobiom kialakításának a születés pillanata, ideértve a hüvelyi szülést, valamint a szoptatást, amelyek segítségével az újszülött bélrendszerében elszaporodnak az anya egészséges baktériumai.
Terméketlenség, komplikációk a várandósság alatt: A mikrobiom kialakulása a születés pillanatában kezdődik, és a környezet életünk hátralévő részében folyamatosan befolyásolja a bennünk lévő baktériumokat. Ahogy idősödünk és változunk, úgy változik a mikrobióta is. Ez egyben jó és rossz hír is. Annyit jelent, hogy néhányan már akkor is hátrányos helyzetbe kerülnek, ha fiatalon nagy mennyiségű rossz baktériumnak vagy antibiotikumnak voltak kitéve, különösen akkor, ha nem jutnak hozzá szoptatás során a hasznos baktériumokhoz. Ugyanakkor az egészséges várandósság, a szülés és a szoptatás megalapozzák az erős immunrendszert. (12)
Allergia, asztma, érzékenységek: Bizonyos hasznos baktériumok csökkentik a gyulladást, ami enyhíti az allergiás reakciók, ételallergiák, az asztma vagy a légúti fertőzések súlyosságát. (13) Ez a szezonális allergiák, az ételallergiák elleni erősebb védelmet, vagy az enyhébb lefolyású köhögést, megfázást, influenzát, torokfájást jelenti. A gyulladáscsökkentő étrend segít megelőzni a szivárgó bél szindrómára való hajlamot, segít eltávolítani a váladékot, lerakódást a tüdőből vagy az orrjáratokból, ami pedig megkönnyíti a légzést.

Így működik

Hitted volna, hogy az emberi szervezetben körülbelül tízszer több külső organizmus él, mint amennyi sejtből áll a test? Mikrobák élnek a test belsejében és külsején is, különösen a bélben, az emésztőrendszerben, a nemi szervekben, a szájban és az orrban. Mitől függ az, hogy a mikrobiom egészséges vagy sem? Tulajdonképpen a hasznos és a káros baktériumok egyensúlyának a függvénye.

A fontos az, hogy nagyobb arányban legyenek a hasznos baktériumok, hogy számuk meghaladja a káros baktériumok számát, hogy ellenállóak és tünetmentesek lehessünk. Sajnos – az olyan tényezők miatt, mint a helytelen táplálkozás, a sok stressz és a környezeti toxinoknak való kitettség – a legtöbb ember mikrobiomja sok milliárd potenciálisan veszélyes baktériumnak, gombának és kórokozónak is helyet ad. Ha a kelleténél több kórokozó baktériumot hordozunk magunkban - és hiányzik a szükséges védő hatású baktériumok sokfélesége -, akkor a mikrobióta károsodik.

A humán mikrobiom nem pusztán baktériumok tárháza. Különféle emberi sejteket, vírustörzseket, gombákat is tartalmaz – de úgy tűnik, hogy az immunfunkció és a gyulladás szabályozásában a baktériumoké a fő szerep. Mindeddig a kutatók több, mint 10 000 az emberi szervezetben élő különböző mikrobafajt azonosítottak, és mindegyiknek megvan a maga DNS-készlete és saját funkciója. Még mindig sok a tanulnivaló arról, hogy az egyes baktériumtörzsek hogyan hatnak a test különböző részeire, hogyan védenek vagy járulnak hozzá az olyan állapotokhoz, mint az elhízás, az autoimmun rendellenességek, a kognitív hanyatlás és a gyulladás.

A mikrobiom és a gének

A kutatók gyakran emlegetik a mikrobiótát úgy, mint az egy közösségben élő gének és mikrobák összességét, jelen esetben a bélrendszerben élő közösségét. Az utahi Egyetem Genetikai Tudományos Oktatási Központja szerint „a humán mikrobiom (mikrobáink összes génje) a humán genom (az összes gén) megfelelőjének tekinthető. A mikrobiomban lévő gének száma körülbelül 100-szorosával haladja meg a genomunk génjeinek számát.” (14)

Az iskolában biztos tanultad, hogy az emberek genetikai kódja nagyon hasonlít még akkor is, ha különbözőek vagyunk. Viszont a bélrendszeri mikrobiom óriási mértékben eltér ettől. Az egyik legcsodálatosabb dolog a mikrobiomban, hogy mennyire más és más az összetétele egyénenként.

A humán genom becslések azt mutatják, hogy körülbelül 22 000 „génünk” van (rendszerint csak erre gondolunk), de elképesztő módon 3,3 millió „nem redundáns gén” létezik az emberi bélmikrobiomban! Az egyedi mikrobiom diverzitása fenomenális: a gazdagenom tekintetében az emberek 99,9%-ban azonosak egymással, viszont jellemzően 80-90%-ban különböznek egymástól a mikrobiom vonatkozásában.

A kutatók nagy erővel dolgoznak a mikrobiom jobb megismerésén annak érdekében, hogy segítsenek megelőzni, gyógyítani vagy kezelni az olyan betegségek tüneteit, amelyek a mindannyiunkban élő baktériumközösségre vezethetők vissza. A génkészlet szekventálásának eszközei segítenek feltárni a különféle baktériumtörzseket, és azt, hogy ezek miként gátolják vagy támogatják az immunrendszert. Ez a munka a Humán Mikrobiom Projekt része, amelyet az Országos Egészségügyi Intézetek Adatelemző és Koordinációs Központja végez az Egyesült Államokban. A cél „a több emberi szervezetben is fellelhető mikrobiális közösségek felmérése, illetve a mikrobiom változása és az emberi egészség közötti összefüggések feltárása”. (15)

Míg bizonyos baktériumok betegségeket okoznak, mások nem. Sőt, sok olyan baktériumtörzset ismerünk, melyek kifejezetten hasznosak. Ugyanakkor bizonyos betegségek negatívan befolyásolhatják a mikrobiomot, bár még mindig nem tudjuk pontosan ennek a mikéntjét. Minél jobban megértjük, hogy a mikrobiomban lévő baktériumok hogyan befolyásolják génjeinket és hajlamosítanak bennünket betegségekre, annál jobban személyre szabhatóak a kezelések, annál hatékonyabban tudjuk megelőzni és kezelni a betegségeket, még mielőtt azok életveszélyessé válnának.

Következtetés

A mikrobióta a testünkben élő több trillió baktérium összessége. A baktériumok közösségét nevezzük mikrobiomnak.
A mikrobiom központi helye a bélrendszer, itt él a baktériumok legnagyobb része.
Ha felborul a bélrendszer egészsége, akkor az szinte minden betegséghez kötődik valamilyen módon, mert itt él immunrendszerünk nagy része, és sokszor innen indulnak a gyulladások.
Ha odafigyelsz az étrendedre, sok gyulladáscsökkentő ételt és probiotikumot fogyasztasz, csökkented a stresszt, és rendszeresen edzel, azzal támogathatod a szervezeted mikrobiomját.

Forrás: https://draxe.com