A folsav, mint probléma
Dr. Bíró Szabolcs, vegyészmérnök

A szintetikus folsav mindenkinek eltérő mértékben ugyan, de káros. Ennek ellenére a gyógyszerekben és étrend-kiegészítőkben is töretlen népszerűségnek örvend, a gyártók többsége ezt preferálja. Ebben a cikkben az okokat és a miérteket járom körül, illetve megoldási javaslatot is ajánlok.

Fontos?
A B9-vitamint a szervezetünk sokféle folyamatban használja, és elengedhetet az ún. metiláció megfelelő működéséhez. A megfelelő metiláció egy olyan „képesség”, ami azt befolyásolja, mennyire rugalmasan tud reagálni a szervezetünk a körülöttünk lévő világ folytonos változásaira.

• Ha jól működik a metilációnk, akkor a szervezetünk gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik, és minimális eséllyel alakulnak ki krónikus betegségek.
• Ha a metilációnk nem elég jó, akkor nehezebben alkalmazkodunk a környezet változásaihoz, ami krónikus betegségekhez vezethet.

Könnyű belátni, hogy a jól működő metiláció elengedhetetlen az egészséges élethez, hiszen a világunk folyton folyvást változik.

Persze a B9-vitamint számtalan egyéb folyamatban is használja a testünk, de ennek könnyű utánajárni akár az internet segítségével, ezért most nem szeretnék erről itt részletesen írni. Maradjunk csak annyiban, hogy nagyon fontos, hogy a B9-vitamin-ellátottságunk jó legyen. Főleg akkor ha gyerekvárás van az életünk célkeresztjében (női és férfi oldalról egyaránt fontos).

A szervezet működése, gének és enzimek
A szervezetünk arra törekszik, hogy minden irányítottan történjen, ezért a folyamatok szabályok szerint zajlanak. Ezekben a folyamatokban különböző enzimek végzik a munkát.

A géneket/enzimeket elipszissel jelöltem, míg a különböző szervezetben lévő anyagokat, anyagcsere termékeket lekerített sarkú téglalapokkal (1. ábra). Az eddigiek alapján tehát az enzimek mindig egy anyagot alakítanak át egy másik anyaggá (1. ábra - 1. anyagcsere termék → 2. anyagcsere termék). Amikor az egyik enzim végez a munkájával létrejön egy új anyag (1.ábra - 2. anyagcsere termék), amit egy másik enzim kezd feldolgozni. És a lépések így mennek egymás után. Ez az alapműködés.
Az életmód, különböző kívűlről bevitt anyagok (pl. szintetikus folsav) és egyéb környezeti tényezők befolyásolják a gének/enzimek működését, pontosabban a működés sebeségét. Vannak olyan tényezők, amelyek gyorsítják a génműködést (1. ábra – aktivitást növelő tényezők), mint pl. egy gyulladás, és vannak olyan tényezők, amelyek lassítják a génműködést (1. ábra – aktivitást csökkentő tényezők), mint pl. dohányzás. Ez minden enzim/gén esetében egyedi.

Mégegyszer: azért működik minden így, mert a szervezet azt szereti, ha kontrolláltan mennek végbe a folyamatok, és ez csak így tud megvalósulni.

1. ábra Gén/enzim működéséhez használt szimbólumrendszer.

A génműködéshez szorosan kapcsolódik a génmutáció megértése.

Mi a genetikai mutáció?
A génmutáció egy felmenőinktől örökölt változás a DNS-ben, ami befolyásolhatja az adott gén/enzim működését. A genetikai mutáció azt jelenti, hogy egy adott gén szerkezetében változás történik. Van olyan gén, ami a mutáció hatására gyorsabban működik és van olyan, ami lassabban (a nem mutálódott génhez képest). A mutáció által kiváltott változás lehet kicsi, vagy nagyobb, és ezek hatással vannak arra, hogyan működik a mutálódott génekből előállított enzim (a gén ugyebár az enzim tervrajza), illetve a végül maga az élőlény. Az enzimek a mutációk következtében megváltozott működést mutatnak.
Pl. az MTHFR gén (ami aktív B9-vitamint állít elő) az esetemben mutálódott, és csak 30%-os hatásfokkal működik, azaz nagyon lassan. Ezt örököltem a szüleimtől, ebből kell „főznöm” egész életemben.

Nagyon fontos információ, hogy a genetika hajlamot jelent csak, amit életmóddal mindig ellensúlyozni lehet. Tehát ha ismerjük a genetikai gyenge pontjainkat, akkor célzottan tudunk tenni azért, hogy ne okozzanak problémát.

A szervezet alapműködése
Ahhoz, hogy a szervezet használni tudja a táplálékunkban megtalálható B9-vitamint (más néven étrendi folátot) először különböző, egymást követő lépésekben át kell alakítania. Az egyszerűsített átalakítást a 2. ábrán mutatom be, amelynél zölddel jelöltem azokat az anyagcseretermékeket, amelyeket a szervezet használni tud. A zölddel jelöltek közül az 5-MTHF nagyon hansúlyos (2. ábra – 5-MTHF, legalsó téglalap), és a hétköznapi beszédben ezt szoktuk folátnak, vagy metilfolátnak nevezni (a pontos neve: 5-metiltetrahidrofolát). A szervezet tehát ebből szeretne sokat.
Lényeges, hogy az élelmiszerből bejutó B9-vitaminok mindig a szállítóenzim segítségével tudnak bejutni a sejtekbe, tehát minden esetben ez az első lépés (2. ábra).

2. ábra A B9-vitamin-átalakulás lépései (harmonikus szervezetműködés esetén).

Az étrendünkből kémiailag többféle B9-vitaminhoz juthatunk (összesen 4 féléhez), amelyeket összefoglaló néven étrendi folátnak hívunk. Mivel ezek kémiai szerkezete eltérő, azért külön jelöltem azokat a pontokat, ahol ezekkel a B9-vitaminfomákkal a szervezet egyáltalán elkezdhet foglalkozni (3. ábra – zöld nyílakkal jelölt étrendi folátok). Természetesen mindegyik csak a szállítóenzim segítségével, a folyamat legelején tud bekerülni ebbe a folyamatba és végig kell mennie a lépéseken mielőtt elkezdene átalakulni (végcél az 5-MTHF forma).

Mint látszik, ahhoz, hogy a szervezet legalább egy folyamatában hasznosítani tudja az étrendből bekerült folátokat (3. ábra - legfelső zölt téglalap) ahhoz az enzim1-en és enzim2-en át kell „menniük” (1. 2. 3. típusú étrendi folátoknak). De mivel a 5-MTHF folátforma a leghangsúlyosabb, ezért szinte minden étrendi folátnak transzformáción kell átesnie, ami összesen 6 lépést jelent.

3. ábra Az étrendi folátok a B9-vitamin átalakítási folyamatban.

Vigyázat: mutáció!
A magyarok (illetve a fehérbőrű emberek) kb. 60%-a érintett az ún. MTHFR (metiléntetrahidrofolát-reduktáz) gén, ezáltal enzimmutációban, ami miatt az 5-MTHF konverzió gyenge vagy nagyon gyenge hatásfokkal megy végbe.
Az írás elején említettem, hogy én is érintett vagyok, ami azt jelenti, hogy alapállapotban igencsak szűkölködök a metilfolátban. Ez komoly egészségügyi problémákat okozhat. Azt hiszem ez már önmagában is elég nagy gond. Előreszaladok egy kicsit: folsavval ezt tovább lehet rontani. Azt, hogy hogyan és miért azt a későbbiekben fejtem ki.

Miért fontos az MTHFR enzim, illetve a metilfolát?
Az MTHFR enzim azért nagyon fontos, mert ez a legkritikusabb lépés az aktív metilfoláthoz vezető úton. És az aktív metilfolát rengeteg mindent befolyásol a szervezetünkben: hatással van a hangulatunkra, az alvásra, a viselkedésünkre, szellemi képességeinkre, memóriánkra és még egy sor egyéb dologra. Aki ezeken a területeken egyensúlyban szeretne lenni, annak érdemes odafigyelnie a folát / metilfolát kérdéskörre.

A „szervezet működése, gének és enzimek” részben volt szó arról, hogy bizonyos anyagok megváltoztatják az enzimek sebességét. A szintetikus folsav is egy ilyen anyag.

Az ipar megoldása: a szintetikus folsav
A metilfolát nagyon drága, ezért az ipar kifejlesztette az olcsó, szintetikus folsavat, amivel dióhéjban a következő problémák vannak:

• Lassítja az étrendi folátok felszívódását.
• Blokkolja a folátreceptorokat a sejtekben.
• Lassítja az étrendi folátok átalakulását aktív metilfoláttá.

Részletesebben ez a következőképpen néz ki:

• A szintetikus folsav akadályozza az élelmiszereinkben lévő természetes étrendi folát felszívódását a vékonybélből, gátolja a szállítóenzim működését (4. ábra – legfelső enzim). Ráadásul a folsav kapcsolódása (a szállítóenzimre) priorizált, tehát az összezavart szervezet ezt részesíti előnyben az étrendi folátok helyett.
  Megjegyzés: a multivitaminokban található cink is gátolja ezt a felszívódást (kivéve, ha szándékosan el van különítve a B9-vitamintól).
  
  
• Ha mégis sikerült valamennyi étrendi folátank és/vagy folsavnak a szállítóenzim segítségével a vérbe jutnia, akkor be kell jutnia a sejtekbe. A további átalakulás a sejteken belül történik. A bejutás során a szintetikus folsav jelentősen lassítja a szállítóenzim kapcsolódását a sejt receptorára. Tehát ez már a második hely, ahol a folsav problémát okoz (4. ábra).
  Megjegyzés: a multivitaminokban található cink ezt a lépést is gátolja, kivéve, ha szándékosan el van különítve a B9-vitamintól.
  
  
• Ezt követően a folsav/étrendi folát bejut a sejtbe. A metilfoláttá alakulás a sejten belül összesen 4 (enzim által vezérelt) lépésen megy keresztül. A folsav pedig lelassítja egyből az első (ún. DHFR enzim) működését (4. ábra – enzim1), tovább hátráltatva ezzel a metilfolát természetes képződési sebességét. Az enzim1-el (4. ábra) jelölt enzim egyébként napi kb. 250 mikrogramm folsavnál teljesen leáll, és nem végez semmilyen konverziót. A várandósvitaminokban pedig a mai napig leggyakrabban 800 mikrogramm folsavat használnak. Könnyű belátni, hogy ez mekkora bajokat okoz.
  A folsavon kívül egyébként ezt az enzimet lelassítja még a nikotin, az aszpirin, a zöld teában lévő EGCG hatóanyag is).
  Ha összeszámoljuk, akkor a természetes étrendi folát hasznosulását az első három lépés mindegyikénél akadályozza a szintetikus folsav. Ez pedig nem függ attól, hogy valakinek van-e MTHFR mutációja vagy sem.
  
  
• Végül az utolsó lépésben újra problémát okoz a folsav, mert az MTHFR enzimet tovább lassítja (4. ábra). Ez az MTHFR enzim pedig nagyon sok embernél már eleve lassú.
  Azt hiszem könnyű elképzelni, hogy ha pl. az esetemben már eleve csak 30% hatékonysággal működik ez az MTHFR enzim, akkor milyen hatással van rám, ha még szintetikus folsavat is kapok, és még tovább lassul(na) minden.

4. ábra A folsav hatása a metilfolát (5-MTHF) képződésében részt vevő enzimekre.

Nem csak gátol, a feldolgozatlan folsav szintén problémákat okoz
A fentieken felül érdemes megemlíteni, hogy a vérben lévő, át nem alakult, fel nem dolgozott szintetikus folsavnak (angolul „unmetabolized folic acid” vagy UMFA) sajnos több toxikus hatása is van.

Többek között csökkenti az immunrendszer működését [Troen 2006], növeli a vérszegénység kockázatát, különösen alkoholfogyasztóknál, ami az alacsonyabb B12-szinttel rendelkező idősek körében rosszabb szellemi teljesítménnyel járhat együtt [Morris 2010].
Mivel várandósság alatt a folátpótlás kritikus a velőcsőzáródási rendellenességek és a kismama vérszegénységének elkerülése miatt, ezért különösen figyelni kell arra, hogy milyen formában pótolja a B9-vitamin, hogy minél kevesebb UMFA keletkezzen.
Az UMFA jelenléte az anyák és az újszülöttek köldökzsinórvérében gyakori, különösen azoknál, akik folsavtartalmú étrend-kiegészítőt használtak [Obeid 2010]. Azoknál a gyerekeknél, akiknek születéskor magasabb volt az UMFA aránya a vérben, hajlamosabbak voltak ételallergiára [McGowan 2019].

A folsav és a B12-vitamin-hiány
A szintetikus folsav pótlás egyik legjellemzőbb hátulütője az, hogy elmaszkolja a B12-vitamin-hiányt. Ugyanis a B12-vitamin-hiány egyik jele a vérszegénység, amire a folsav részben megoldást jelenthet, azonban a B12-vitamin idegrendszeri feladatait nem tudja pótolni, ami neurológiai károsodást okozhat, és amire csak később derül fény.

Ha folsavat látsz, fuss
Az eddigiek alapján talán érthető, miért tartom rendkívül kritikusnak, hogy mindenki kerülje az összes olyan készítményt, ami akármilyen kis koncentrációban is szintetikus folsavat tartalmaz.

Ha valakinek a szervezete nem jut elég foláthoz / metilfoláthoz, akkor megérkezett a krónikus betegségek előszobájába. A cukorbetegségtől kezdve, az allergiákig, a terméketlenségtől a depresszióig minden területen kulcsfontosságú a metilfolát. Ha nincs belőle elég, akkor baj van.

A szintetikus folsav pedig arról „gondoskodik”, hogy egységnyi idő alatt nem 100 aktív metilfolát keletkezik, hanem csak töredéke. Ez pedig azért problémás, mert a szervet egészséges működéséhez folyamatosan metilfolátra volna szükség.

Például a metilfolát rendkívül fontos szerepet játszik a hangulatunkat befolyásoló anyagok (pl. dopamin, adrenalin, szerotonin stb) előállításában és lebontásában, illetve ezek egyensúlyában. Ha nem jutunk elég metilfoláthoz, könnyen levertté vagy más mentális problémák áldozataivá válhatunk.

Ha pedig hozzám hasonlóan valaki nagyon érintett az MTHFR mutációban, az egyen mindenhez zöldleveles salátát (én kb. 18 éve szinte minden étkezéshez eszem) és figyeljen arra, hogy szintetikus folsavat tartalmazó „élelmiszert” még véletlenül se fogyasszon. Ha multivitamint szeretne, akkor olyat érdemes választania, amiben nem minden együtt van, egy kapszulában, hanem szétválasztva. Jelen esetben a metilfoláttól a cink.

Ha megfelelően működnek a folátképzési folyamataid (nincs MTHFR mutációd), az sem jelenti azt, hogy büntetlenül fogyaszthatsz szintetikus folsavat. Nem csak multivitaminokból, hanem akár úgy, hogy folsavval dúsított liszteket és egyéb élelmiszereket eszel. Merthogy a szintetikus folsav képes lelassítani az egészséges (nem mutálódott) MTHFR-enzim működését is. A kialakult problémát ún. pszeudo-MTHFR szindrómának nevezzük [Cornet 2019].

Folát és folsav együtt, egy termékben?
Mivel egy ideje már terjed a köztudatban, hogy folátot érdemes szedni (folsav helyett), ezért olyan termékek jelentek meg, amelyekben egyszerre van folát és folsav is. A fenti gondolatmenetből következik, hogy hiába van egy étrend-kiegészítőben vagy gyógyszerben folát és folsav együtt az sem megoldás semmire. A gyártók egyszerűen csak költségmegtakarítás miatt csinálják ezt.

A termékek csomagolására ráadásul gyakran az sincs ráírva, hogy melyikből mennyi van. Ilyenkor gyakorlatilag biztos, hogy a folsavból van sok, a folátból kevés (így gazdaságosabb a gyártóknak).

Összegezve
A folsavnak semmilyen biológiai előnye nincs a metilfoláthoz / foláthoz képest (hátránya viszont bőven van). Az egyetlen előnye az, hogy sokkal olcsóbb, mint a metilfolát, ezért a gyártók kis önköltségű terméket tudnak a felhasználásával gyártani, és a végén nagyobb profitot realizálni.
Az árkülönbséget jól érzékelteti, hogy 1 kg folsav ára néhány tízezer forint, a legjobb minőségű glükózaminnal stabilizált metilfolát pedig majdnem négymillió forint. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy kitaláljuk melyik használata kedvezőbb a gyártóknak.

És a fogyasztók?
Hát, ha jót akarnak maguknak, akkor ismerniük kell a biológiai részleteket, hiszen a felelősség így is, úgy is az övék.

Mi is a lényeg?
Folátra / metilfolátra van szükségünk, de a folsav név a közismert. Lehet ez azért jó, mert most csak annyit kell megjegyezni, hogy a folsav az, amit el kell kerülni. A mindenki számára káros folsav és a címkéken használt szinoním elnevezései (zárójelben angolul):

• folsav (folic acid)
• pteroil-monoglutaminsav* (pteroylmonoglutamic acid)
• pteroilglutaminsav* (pteroylglutamic acid)

* Az, hogy egy elnevezést kötőjellel vagy kötőjel nélkül írnak, nem jelent semmit, attól még ugyanarról az anyagról van szó.

Útravaló
Mielőtt folsavat tartalmazó bármit eszel vagy szedsz: tudod-e biztosan magadról, hogy nincs MTHFR mutációd? Ha nem, akkor az a biztos, ha elkerülöd a folsavat és helyette a metilfolátot priorizálod.

Felhasznált irodalom

[Cornet 2019] – Cornet, D., Clement, A., Clement, P., et al.: High doses of folic acid induce a pseudo-methylenetetrahydrofolate syndrome, SAGE Open Med Case Rep., 7, 2050313X19850435, 17, 05, 2019.

[McGowan 2019] – McGowan, E., C., Hong, X., Selhub, J., et al.: Association Between Folate Metabolites and the Development of Food Allergy in Children, J Allergy Clin Immunol Pract., 8, 1, 132-140, 25, 06, 2019.

[Morris 2010] – Morris, M., S., Jacques, P., F., Rosenberg, I., H., et al.: Circulating unmetabolized folic acid and 5-methyltetrahydrofolate in relation to anemia, macrocytosis, and cognitive test performance in American seniors, Am J Clin Nutr., 91, 6, 1733-44, 06, 2010.

[Obeid 2010] – Obeid, R., Kasoha, M., Kirsch, S., H., et al.: Concentrations of unmetabolized folic acid and primary folate forms in pregnant women at delivery and in umbilical cord blood, Am J Clin Nutr., 92, 6, 1416-22, 15, 09, 2010.

[Troen 2006] – Troen, A., M., Mitchell, B., Sorensen, B., et al.: Unmetabolized folic acid in plasma is associated with reduced natural killer cell cytotoxicity among postmenopausal women, J Nutr., 136, 1, 189-94, 01, 2006.