Természetes folsav: a folát

Hallott már arról, hogy a folsav hiány nemcsak magzati fejlődési rendellenességeket és vérszegénységet okozhat, hanem hozzájárulhat az agyérelmeszesedés, a demencia, a stroke, az infarktus és a trombózis kialakulásához is? Tudta, hogy a különböző vitamin készítményekben található szintetikus folsavat az emberek közel fele nem képes teljes mértékben hasznosítani? A folsav hiány kezelésére a biológiailag jól hasznosuló, bizonyos táplálékokban is megtalálható természetes folát alkalmasabb.

Mi a különbség a folsav és a folát között?

A folát és a folsav a vízben oldódó B-vitamin különböző formái. A folát az élelmiszerekben természetes módon előforduló B9-vitamin, a folsav ennek szintetikus formája. Magas folát tartalma van a zöld leveles zöldségeknek, pl. a salátának, a brokkolinak vagy a spenótnak, de a spárgában, a banánban, a dinnyében, a citromban, a narancsban, a karfiolban, az avokádóban, a hüvelyesekben, pl. babban, lencsében, az élesztőben, a 100 %-os narancslében és paradicsomlében, a belsőségek közül pedig különösen a májban van sok folát.

A folsavhiány könnyen kialakulhat, mivel az emberek jelentős része nem eszik elég citrusfélét vagy zöld leveles zöldséget nyersen, a főzés során pedig a zöld leveles zöldségek magas folát tartalma gyorsan lebomlik.

A folsavat a májban tárolja a szervezet, de a tartalékok csak néhány hónapra elegendők. A hiánytünetek megfelelő folátfogyasztás nélkül viszonylag gyorsan kialakulhatnak.

A folsav és a folát megkülönböztetésének azért van jelentősége, mert az élelmiszerekkel a szervezetbe kerülő, biológiailag aktív, természetes foláttal ellentétben a szintetikus vitamin készítményekben megtalálható folsavat a szervezetnek teljes mértékben hasznosuló foláttá kell alakítania. Ehhez egy olyan enzim közreműködésére van szükség, melynek aktivitása az emberek csaknem felénél egy genetikai módosulás következtében kisebb-nagyobb mértékben csökkent. Ők azok, akiknél a folsav hiány tünetei akkor is megmutatkozhatnak, ha a természetes foláttal szemben szintetikus folsavat fogyasztanak – miközben meg vannak győződve arról, hogy mindent megtesznek egészségükért.

A folsavhiány tünetei

Folsavhiány vagy foláthiány? A szervezetnek nem folsavra, hanem folátra van szüksége az egészséges működéshez, a magyar szóhasználatban azonban – talán a tünetek orvoslására szánt szintetikus folsav használata miatt - a folsavhiány kifejezés terjedt el annak ellenére, hogy valójában foláthiányról van szó. A folát természetes módon a kiegyensúlyozott, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag táplálkozás révén kerül a szervezetbe. A pótlására szedett szintetikus folsavat az emberek egy része az ehhez szükséges enzim segítségével képes foláttá alakítani, jelentős részüknél azonban egy genetikai elváltozás, az MTHFR gén mutációja miatt a szintetikus folsav nem megfelelő módon szívódik fel. A természetes eredetű folát ezzel szemben bárki számára jól hasznosítható.

• A folsavhiány hosszú távon vérszegénységet okoz, melynek tünetei közé az állandó fáradtságérzés, gyengeség, sápadt bőr, szédülés és ingerlékenység tartozik. Időnként légszomj, étvágytalanság, fogyás is jelentkezhet.
• A folsavhiány hangulati ingadozást, koncentrációs zavarokat, depressziós tüneteket is okozhat.
• A normál pszichés egyensúly meggyengülése miatt gyakran a mindennapi stressz kezelése is nehézségeket okoz.
• Az alacsony folát szint gyengíti az immunrendszert, a fertőzéses megbetegedések gyakoribbak lehetnek és gyógyulásuk jobban elhúzódhat.
• Nőknél a folsavhiány vetélésekhez, meddőséghez vezethet.
• Az alacsony folát szint a terhesség korai szakaszában az embriónál velőcső záródási rendellenességeket okozhat, melyek nyitott gerinc kialakulását, illetve az agy és a koponya fejlődési problémáit eredményezhetik.

A folsav – illetve folát! - hiány kialakulásának okai és következményei

A folátot a szervezet a májban tárolja, de a kutatások szerint normál folát bevitel mellett a májban csak egy pár hónapra elegendő tartalék halmozódik fel. Azoknál, akik nem fogyasztanak elegendő citrusfélét, salátát, hüvelyeseket, illetve magas folát tartalmú zöldségeket, már a felhalmozódás sem történik meg, ezen kívül számos betegség, illetve ezek gyógyszeres kezelése is okozhat folsavhiányt.

A folát – és nem a folsav! - pótlására számos esetben szükség lehet:

• Azoknál, akik a mindennapi táplálkozás során alig esznek zöldségeket, gyümölcsöket. A folátban különösen gazdag zöld leveles zöldségek a feldolgozás során könnyen elveszítik vitamin tartalmukat, nyers brokkolit, spenótot, kelbimbót, karfiolt vagy spárgát pedig elég kevesen fogyasztanak. A természetes folsav legjobb és leggyakoribb forrásai a citrusfélék, a banán, a nyers zöldsaláták, a máj, a bab vagy a lencse lehetnek.
• A máj túlterheltsége – pl. gyógyszeres kezelés vagy alkoholizmus következtében – illetve különböző megbetegedései esetén.
• Egyes gyógyszeres kezelések is gátolják a folsav hasznosulását.
• Felszívódási zavarokkal járó emésztőrendszeri megbetegedések esetén.
• Mivel a folát a sejtosztódás folyamatában is szerepet játszik, hiánya már a terhesség első heteiben fejlődési rendellenességeket okozhat. Mivel a velőcső záródás a terhesség 4-5. hetében megtörténik, fontos, hogy a kismama szervezetének folát szintje már a tervezett terhesség előtt megfelelő legyen.
• Nőknél a vetélések, meddőség háttérben is állhat folsavhiány.
• A szervezet alacsony folát szintje egy, az egyébként szükséges és egészséges fehérjék feldolgozásának eredményeként létrejövő anyag, a homocisztein felhalmozódásához vezethet. A homocisztein a koleszterinhez hasonló módon elősegíti az érfalakon a plakkok lerakódását, ami szív- és érrendszeri problémák, vérrögök, stroke, trombózis bekövetkeztét, illetve agyérelmeszesedés, demencia kialakulását eredményezheti.

A lakosság 40-50 % is érintő genetikai eltérés, az MTHFR gén mutációja esetén, melynek következtében a folsav biológiailag jól hasznosuló foláttá alakításához szükséges enzim működése lecsökken, a szintetikus folsav nem képes kifejteni hatását. Így azoknak, akik a foláthiány kezelésére folsavat szednek, csaknem a fele kisebb-nagyobb mértékben képes csak a szintetikus folsavat hasznosítani. A természetes eredetű folát ezzel szemben átalakítás nélkül jól hasznosul. Mivel a folát a vízben oldódó B-vitaminok közé tartozik, a felesleges mennyiség a vizelettel együtt távozik a szervezetből.

A szív- és érrendszeri megbetegedések oka foláthiány is lehet!

A folát szerepe a szervezetben fontosabb annál, mint azt sokáig gondolták: a kutatások szerint a foláthiány nemcsak magzati fejlődési rendellenességeket, vagy vérszegénységet okozhat, hanem jelentős mértékben járulhat hozzá a stroke, az infarktus, a trombózis, illetve az agyérelmeszesedés, a demencia kialakulásához is.

A foláthiány következtében kialakuló szív- és érrendszeri szövődmények a magas homocisztein szint érkárosító hatásának tudhatók be. A homocisztein az elsősorban a fehérjefogyasztás révén a szervezetbe kerülő aminosav, a metionin származéka. A szervezetben számos folyamat helyes működését támogató metionin a húsokban, halakban, a tojásban, egyes növényi magvakban, a kölesben található meg nagyobb mennyiségben. A metionin lebontása közben termelődő homocisztein elsősorban a máj által végzett méregtelenítő folyamatokban, a gyógyszerek, az alkohol, illetve egyéb, a szervezet számára felesleges anyagok feldolgozásában játszik nagy szerepet.

A szervezet normál működése mellett a B12-vitamin, a B6-vitamin és a B9-vitamin, azaz a folát segíti a felesleges homocisztein lebontását. Ezeknek a vitaminoknak a hiánya esetén azonban a homocisztein szint kórosan megemelkedhet, ami a magas koleszterinszinthez hasonlóan az érfalak károsodásához, szív- és érrendszeri betegségek, stroke, vérrögök, trombózis, agyérelmeszesedés, demencia kialakulásához vezethet.

A máj a test folátraktára, így az alkoholisták, májbetegségekkel küzdők szervezetének homocisztein szintje általában magas.

A magas homocisztein szint vérvizsgálattal kimutatható, kezelésére rendszerint folsav és B6-vitamin pótlást ajánlanak. Azoknál azonban, akiknek genetikai okokból a szintetikus folsav foláttá alakítása nehézségeket okoz, a foláthiányos állapot, illetve következménye, a magas homocisztein szint a folsavpótlás ellenére is megmaradhat. Számukra is megoldást jelenthet azonban a jól hasznosuló folát fogyasztása szintetikus folsav helyett.

WTN Folát Krém – biológiailag aktív folát tartalom

A WTN Folát Krém olyan, biológiailag aktív folát formát tartalmaz, amely a szervezetben további átalakítás nélkül is jól hasznosul, ezért az MTHFR gén mutációja miatt a szintetikus folsav átalakításában akadályozott emberek számára – és persze a többiek számára is – alkalmas használata.

A krém összetevői között a folát mellett a homocisztein lebontásához szükséges trimetil glicin, magnézium, B6-vitamin és B12-vitamin, valamint a máj működését támogató kolin, inozitol és a szervezet antioxidáns folyamataiban kiemelkedő szerepet játszó glutation is megtalálható. A máj a szervezet legfontosabb folát raktára, egészséges működésének elősegítése ezért fokozott folát igény, illetve a folsav hasznosításának nehézségeit eredményező genetikai elváltozás esetén különösen hasznosnak bizonyulhat.

A káros környezeti hatások okozta szabad gyök képződés elleni védekezést a szervezetben az antioxidáns vitaminok és antioxidáns enzimek végzik, utóbbiak fontos része a glutation, de a WTN Folát Krémben megtalálható alfa-liponsav és homoktövis kivonat antioxidáns hatása is ismert.

A krém összetevői között tápláló növényi olajok, jojobaolaj, olívaolaj, szkvalán, és a bőrregeneráló hatású aloe vera kivonat is megtalálható. A WTN saját fejlesztése, az aminosavak felhasználására épülő AminoSzorpciós technológia a folát krém összetevőinek maximális felszívódását segíti elő.

Amennyiben további információkra is kíváncsi lennél a témával kapcsolatban, akkor javasoljuk a következő tartalmakat:

Searby és Dr.Verkerk: "A folsav rosszul hasznosul és felhalmozódik a vérben"

Szendi Gábor: "Ideje a vészharangot megkongatni"

Szendi Gábor: "Trombózis, mentális zavarok, vetélés: a közös ok a folsav"