A májvédő glutation - a szervezet egyik legerősebb antioxidánsa

Az egészség fenntartása, helyreállítása kapcsán sok szó esik a rosszindulatú szabad gyökök elleni védelemről, a máj méregtelenítéséről. Az egészségmegőrző étrendek és terápiák kapcsán is előkerül a méregtelenítés kérdésköre.

Szinte mindenki hallott már az antioxidánsok fontos szerepéről, mégis kevesen ismerik a szervezet egyik legfontosabb antioxidánsát – a glutationt. Mire jó a glutation? Pontosan mik azok az antioxidánsok? Miért ártalmasak a szabad gyökök és egyáltalán, hogyan kerülnek a szervezetbe? Mikor szükséges valójában a máj méregtelenítése és milyen májvédő készítmények segíthetik a máj működését?

Tudj meg többet a májvédő glutationról, a máj méregtelenítése kapcsán felmerülő kérdésekről, a sejtkárosító szabad gyökökről és az antioxidánsok sejtvédő szerepéről az alábbi cikkből!

A máj méregtelenítése – és a máj szerepe a méregtelenítésben

A máj méregteleníti a szervezetet vagy a máj méregtelenítése révén ürülnek a méreganyagok a szervezetből? A májméregtelenítés gyakran használt fogalom, de nem mindig derül ki, miért is van erre a szükség.

Mikor szükséges tehát a máj méregtelenítése?

A máj megfelelő működése biztosítja a szervezet anyagcsere folyamatainak fenntartását és a szervezetbe kerülő méreganyagok lebontását. A gyógyszerek, az alkohol és a különböző méreganyagok (pl. gombamérgezés vagy vegyszeres mérgezés következtében a szervezetbe jutó mérgek) lebontásáért is a máj a felelős. A vegyszerek lebontása, a mérgezések, az alkoholizmus, az intenzív gyógyszeres terápiák vagy a gyógyszer túladagolás olyan mértékben dolgoztatja meg a májat, hogy maguk a májsejtek is károsodhatnak. Tökéletes példa erre az alkoholizmus következtében kialakuló májkárosodás. Az alkohol lebontásának folyamatában aktív szerepet betöltő máj folyamatos túlterheltsége a májsejtek károsodásához, a máj szövetének átalakulásához és a máj működésének csökkenéséhez, ennek révén pedig akár az érintettek halálához is vezethet. A máj vírusos eredetű gyulladásos elváltozásai is májkárosodást okozhatnak.

A máj túlterheltségéből vagy gyulladásos megbetegedéséből eredő működésének zavarai az anyagcsere folyamatokban betöltött fontos szerepe miatt számos betegség kialakulásához is hozzájárulhatnak. A táplálkozás révén a szervezetbe kerülő tápanyagok, fehérjék, zsírok, szénhidrátok feldolgozásában, az A-vitamin, a D-vitamin és a vas tárolásában, bizonyos hormonok lebontásában a májnak kulcsszerepe van. A májfunkciók csökkenése ezért fokozhatja a

• a cukorbetegség,
• a magas koleszterinszint,
• a különböző emésztési problémák,
• az ételallergiák,
• a hormonháztartási zavarok kialakulásának esélyét is.

A máj méregtelenítése tehát a szervezet fokozott méregtelenítő munkájának támogatásához, a májsejtek megfelelő működéséhez, az anyagcsere folyamatok egyensúlyának megőrzéséhez szükséges elsősorban. A májsejtek regenerációs képességét az alkoholbetegek, intenzív gyógyszeres terápián átesett betegek esetében különböző májvédő készítményekkel támogatják. A természetes májvédő anyagok közé tartozik a máriatövis és a glutation.

Mi is az a glutation?

A fontos szerepe ellenére kevesek által ismert glutation a szervezet egyik legfontosabb antioxidánsa. A glutation az antioxidáns enzimek egyik lényeges alkotóeleme, a szervezet összes sejtjében megtalálható, legnagyobb mennyiségben a májsejtekben. Májvédő, a máj működését támogató anyag. A sejteket károsító méreganyagok lebontásában legfontosabb szerepet betöltő máj túlterheltsége a glutation szint jelentős csökkenését eredményezheti.

A glutation a májműködés támogatása és erős antioxidáns tulajdonságai révén hozzájárul

• a máj méregtelenítő munkájához,
• a szervezetbe kerülő méreganyagok (gyógyszerek, alkohol, vegyi vagy növényi toxinok) semlegesítéséhez,
• a májsejtek regenerációjához
• a sejtek megfelelő anyagcsere folyamatainak fenntartásához,
• az öregedés folyamatának lassításához,
• az immunrendszer megfelelő működéséhez,
• illetve a szervezet védekezéséhez a káros környezeti hatások és a fokozódó stressz következtében termelődő szabad gyökökkel szemben.

A sejtek glutation tartalma az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken. Egészséges termelődéséhez a szervezetnek megfelelő mennyiségű fehérjére, vitaminokra és nyomelemekre is szüksége van. Az egyoldalú, fehérjében szegény táplálkozás, a tartósan fennálló emésztési problémák, a szigorú fogyókúra, böjt vagy éhezés a sejtek glutation szintjének gyors csökkenéséhez vezet.

A keresztesvirágú zöldségekben, így a káposztafélékben, a brokkoliban, avokádóban, spárgában, a húsok közül különösen a nyers marhahúsban és a marhamájban van jelentősebb mennyiségű glutation. Hőkezelés hatására minden élelem jelentősen veszít a glutation tartalmából. A glutation termeléshez a szervezetnek a fehérjékben található aminosavakra van szüksége, melyek a pl., tojásban, belsőségekben találhatóak meg nagyobb mennyiségben. A C-vitaminban, E-vitaminban, béta-karotinban és szelénben gazdag táplálkozás a szervezet egészséges szabad gyök-antioxidáns egyensúlyának megőrzésén keresztül is támogatja a glutation szint fenntartását.

A máj méregtelenítése – és a máj szerepe a méregtelenítésben

A szabad gyökök olyan molekulák, melyek egy párosítatlan elektront tartalmaznak, így nagy a reakciókészségük, gyorsan kötődnek a különböző sejtek molekuláihoz, hogy azoktól elektront szerezzenek. Ez a kémiai reakció egyes esetekben megváltoztathatja, roncsolhatja a sejtek szerkezetét, káros folyamatokat indítva el ezzel.

A szabad gyökök a szervezetben a természetes anyagcsere folyamatok révén állandóan termelődnek, de bizonyos külső hatások is fokozzák mennyiségüket. Ezek közé tartozik az UV-sugárzás, a radioaktív sugárzás, a szervezetbe kerülő méreganyagok (pl. cigarettafüst, túlzott mennyiségű alkoholfogyasztás, vegyszerek, szmog, üzemanyagok által kibocsátott légszennyezés), vagy a stressz is. A természetes módon termelődő szabad gyökök többek között a sejtek működésének, élettartamának, kommunikációjának szabályozásához, a szervezetbe kerülő egyes kórokozók elleni védekezéshez is szükségesek. Ugyanakkor a kutatások szerint számos betegség fennállásakor kimutatható a szervezetben a szabad gyök- antioxidáns egyensúly felbomlása, eltolódása a szabad gyökök túlsúlyának irányába, melynek kialakulását általában az egészségtelen életmód, a fokozódó stressz és a környezetszennyezés révén a szervezetbe kerülő méreganyagok együttes eredményének tulajdonítják.

A szabad gyök- antioxidáns egyensúly a sejtek pusztulásának folyamatán keresztül befolyásolja az öregedési folyamatokat is. A káros környezeti hatások következtében termelődő szabad gyökök gyorsítják az öregedés folyamatát, melynek során a szervezet sejtregeneráló funkciói gyengülnek, ami előbb-utóbb a különböző szervek, az immunrendszer, az agyi funkciók működésének zavaraihoz vezet.

Mi is az a glutation?

A káros szabad gyökök jelentős részét a szervezetben található antioxidánsok semlegesítik. Az antioxidáns molekulák nagy reakciókészségük révén képesek a szabad gyökök megkötésére még azelőtt, hogy azok a sejtek molekuláihoz kapcsolódnának. A szabad gyökök semlegesítését a szervezetben termelődő antioxidáns enzimek, illetve a táplálkozás révén a szervezetbe kerülő antioxidáns anyagok végzik.

A mindennapi élelmiszerek révén a szervezetbe kerülő antioxidánsok: C-vitamin, E-vitamin, karotinoidok (béta-karotin, likopin), flavonoidok, szelén.

A szervezetben termelődő glutation, melyet a szervezet a fehérjében, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag táplálkozás során bevitt tápanyagokból állít elő.

A szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlyának felborulása, illetve eltolódása a szabad gyök túlsúly irányába nemcsak a káros környezeti hatások miatt fokozódó szabad gyök képződésnek köszönhető. Nem ritkán fordulnak elő olyan élethelyzetek, állapotok, melyek során a szervezetbe kerülő antioxidánsok mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a szabad gyökök működését. Ezek közé tartoznak a tartós érzelmi stressz, a megerőltető fizikai munka vagy intenzív sport, edzés, a fogyókúra, a böjt, illetve az egyoldalú táplálkozás is. Aki nem eszik zöldségeket, gyümölcsöket, nem juttat a szervezetébe elegendő természetes béta-karotint és C-vitamint. Az E-vitamin a szokásosan fogyasztott tápanyagok közül legnagyobb mennyiségben például a magvakban, tojásban, avokádóban található meg. A glutation előállításához a szervezetnek aminosavakra van szüksége, melyekhez a fehérjéket tartalmazó élelmiszerekből jut hozzá. Mivel a megterhelő fizikai erőfeszítés nagy mértékben felhasználja a szervezet antioxidáns készleteit, edzés vagy nehéz kétkezi munka után fokozottabb figyelmet kellene szentelni a felhasznált anyagok pótlásának.

A szervezetbe jutó környezetszennyező vegyi anyagok mennyisége az iparosodás mértékének növekedésével egyre nő. Mivel a rossz városi levegő, a vegyszerekkel terhelt élelmiszerek fogyasztása, a növekvő számú lehetőségek, feladatok és elvárások miatt állandósuló stressz csak kevesek számára elkerülhető, az egészséges szabad gyök-antioxidáns egyensúly fenntartásához az ember szervezete egyre több antioxidáns hatású vitamint és glutationt használhat fel. Ezek pótlásáról a kiegyensúlyozott táplálkozás révén, vagy szükség esetén étrend-kiegészítő készítmények szedésével gondoskodni kell.