Azt látod egy kozmetikum dobozán vagy tégelyén, hogy több tíz gyógynövény kivonata van benne és ennek tulajdoníthatóan "magas a hatóanyagtartalom"? Otthon kinyitod a tégelyt és egy fehér krém láttatja magát? Itt már nagyon kezdj gyanakodni a minőségre, gyártóra, mindenre, amit ez a krém képvisel! Hogy miért? Most néhány perc alatt kiderül!
Néhány gondolat a gyógynövényeket tartalmazó, ám fehér színű krémekről.
Amikor különböző gyógynövényeket használunk fel kozmetikumokban, akkor jellemzően valamelyik részüket használjuk, de nyilván van olyan is, hogy a teljes növényt. A növénynek egy csomó részét fel tudjuk használni - néhány példát felsorolok: levél, szár, termés, kéreg - és ezekből állítunk elő őrleteket, koncentrátumokat vagy standardizált kivonatokat.
Erről készült már egy külön videó, ahol a minőségi különbségeknek a lényegét magyarázom el. A legmagasabb minőséget a standardizált kivonatok jelentik, ahol garantált a hatóanyag mennyiség.
Jelen esetben viszont, ami igazán fontos, hogy ezek porként vagy oldatban kerülnek a krémekbe. Mivel a növények színesek, a belőlük készült kivonatok és különböző minőségű gyakorlatilag koncentrátumok is szinte mindig színesek lesznek. Ezek a végtermékek, amiket a krémekhez hozzá keverünk, ezek 99,5 %-ban színesek.
Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehet egy krém, egy natúrkozmetikum, vagy egy gyógykozmetikum fehér színű?
2 megoldás lehet:
- Csak fehér kivonatot használnak fel. (Ennek nagyon-nagyon kicsi a valószínűsége.)
- Nagyon-nagyon kevés és kis koncentrációban használják ezeket a kivonatokat a termékben. A jogszabály azt mondja ki, hogyha valaki már egy ezred százaléknyit beletesz abba az adott termékbe, akkor ráírhatja az összetevő listára, hogy az a növény az benne van. Természetesen ez semmit nem fog csinálni a végtermék hatását illetően. Ez csakis azért kerül a termékbe, hogy marketing szempontból rá lehessen írni és el lehessen dicsekedni kvázi vele, hogy „hát igen, mi ennyi mindent bele tudtunk tenni”.
Klasszikus marketing fogás, hogy azt hangoztatják, hogy „sok növény nagy koncentrációban, megemelt hatóanyag tartalommal”. Ha nagyon sok színes kivonatot használunk, akkor annak viszont nagyon-nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a végtermék színe fehér legyen.
Említettem, hogy néha előfordul, hogy világosak a kivonatok. Egy bodzavirágzatnak a kivonata, az igenis halvány színű, de mondjuk a bodzagyümölcs az már nagyon sötét színű, valamint egy zöld teából készült kivonat is jellemzően sötétbarna színű.
Hogyan képzelhetjük azt, hogyha megfelelően nagy koncentrációban használja fel egy gyártó ezeket a kivonatokat, akkor a végtermék színe fehér lesz?
Mindig, újra és újra visszakanyarodunk a gazdaságosság kérdéséhez. Tehát, hogyha valaki fehér színű krémmel találkozik, akkor igenis ott minimálisra van csökkentve a hatóanyag koncentráció. Senki ne várjon az ilyen terméktől túl nagy hatást! A piacról hozok egy példát, ahol 56 aktív összetevőt hirdetnek a termék csomagolásán és a leírásában, de maga a krém az abszolút fehér.
Tehát összefoglalva a gondolatot: A gyógynövények és az azokból készült kivonatok 99,5 %-ban színesek. Az ilyen kivonatok felhasználásával készült krémeknek színesnek kell lenniük. Csak akkor lehetnek fehérek, hogyha kispórolják őket belőlük. Hogyha valaki fehér krémmel találkozik, akkor abban vélhetőleg kevés a hatóanyag! Ez a végső konklúzió.
Köszönöm szépen!
Figyelmedbe ajánljuk a következő megoldási javaslatainkat:
