A molekulaformákról néhány gondolat, mert többen kérdeztétek, hogy mégis ez alatt mit kell pontosabban érteni, mire érdemes figyelni és hol kell jobban vizsgálódni?

A számunkra fontos anyagok sokszor nem stabilak, és az eltarthatóság miatt muszáj valamivel stabilizálnunk őket. Amikor a molekulaformákról beszélünk, akkor magát a teljes molekulát kell vizsgálnunk, hogy milyen biológiai hatása van a számunkra hasznosnak és a számunkra kvázi kevésbé hasznos stabilizálásra használt molekularésznek.

Hogy egy egyszerű gyakorlati példával illusztráljam: a B12-vitamin az a kobalamin, ami egy instabil vegyület és ezért valamivel stabilizálni kell. Az esetek döntő többségében ez a gyakorlatban egy ciano funkciós csoporttal valósul meg. Tehát ez (ciano) a stabilizáló rész, ami biológiai hatását tekintve borzasztóan káros.

Ami például kifejezetten jó, hogyha egy metil funkciós csoporttal van stabilizálva. Ekkor metil-kobalamin lesz a B12. Ezzel is stabil és biológiailag egy kifejezetten kedvező hatású vegyületet fog a végén alkotni.

Azt kell figyelni a molekulaformáknál, hogy a szervezetbe kerülő anyagoknak a bomlástermékei és a különböző csoportok, amelyek mentén széthasad maga a molekula, ne legyenek károsak. Meg kell nézni minden esetben, hogy mivel stabilizálunk és, hogy ennek milyen biológiai hatásai vannak. Gyakorlatilag a molekulának az összes részletét muszáj górcső alá venni.

Néhány gyakorlati példa, amivel számtalanszor találkozhatunk a hétköznapokban:

magnézium-citrát:

Hogyha mondjuk egy termék magnézium-citrát tartalmú akkor a citrátot, illetve a citromsavat kell megnézni. Ezt egy egyszerű internetes kereséssel meg lehet tenni. Én azt javasolnám, hogy lehetőség szerint angol nyelvű szakirodalmat részesítsetek előnyben, egyszerűen azért, mert hogyha magyar ez a szakirodalom, akkor azt is meg kell nézni, hogy ki az, aki fordította, vagy kinek a tollából született meg, milyen végzettsége van, milyen érdekei, stb. A lektorált szakirodalmi cikkek angolul hozzáférhetők, tehát ezt érdemes előnyben részesíteni.

magnézium-malát:

Ez is egy általánosan használt forma. Ott az almasav a kulcsszó.

magnézium-glicinát:

A magnézium-glicinátnál, a glicin aminosav biológiai hatására kell rákeresni.

Összegezve a gondolatmenetet az adott molekula minden részletét meg kell vizsgálni. Nemcsak a számunkra hasznosat, hanem azt is, hogy mi a kísérő, a stabilizáló molekularész vagy funkciós csoport és annak milyen biológiai hatásai vannak. Általában ott szokott a probléma lenni, hogy csak azt írják rá, hogy pl.  B12-vitamin. Hogyha nincsen részletesen kifejtve az, hogy magát a kobalamint mivel stabilizálták, akkor szinte biztos, hogy a legrosszabbat fogod kapni. Ennek egyszerűen gazdasági okai vannak.

A jó hír az, hogy mindig van olyan pozitív élettani hatású stabilizáló molekularész, amivel gyakorlatilag egy teljesen egészséges, biológiai hatását tekintve egészséges molekulát lehet előállítani. Ezt érdemes keresni. Hogyha olyat tapasztalsz, hogy negatív ennek a stabilizáló molekularésznek a hatása, akkor nekem az a véleményem, hogy keress tovább és keress egy másik terméket.

Köszönöm szépen!