Néhány gondolat a hatóanyagpótlás bőrön keresztül témakörről.

Ezt idegen szóval transzdermális hatóanyag bejuttatásnak is szokták hívni.

A gondolatmenetemet most onnan kezdeném, hogy azért, mert valamiről nincsen tudományos publikáció, az nem jelenti azt, hogy valami nem létezik, vagy nem létezhet, vagy nem valósítható meg.  

Erről én ezt az ábrát fabrikáltam. A fekete kör jelenti a „mindent”, aminek döntő többségét mi nem ismerjük, a zöld kör a tudomány, a narancs pedig a tapasztalati kör. Nyilván a kettőnek (tudomány és tapasztalat) van metszete. Az arányok nem jók az ábrán, mert a tudománynak sokkal kisebbnek kellene lennie, és nyilván ennek is (tapasztalat). A lényeg az, hogy azért, mert valami tudományosan még nincsen ledokumentálva, az nem azt jelenti azt, hogy nem létezik. Erre a saját szakmai életemből azt a gumi bitumen technológia példáját tudnám hozni, amikor az volt a feladat, hogy létre kell hozni egy olyan technológiát, ami tudományosan nincs ledokumentálva, de ennek ellenére ezt meg kellett oldani. Utána bizonyos részei -nagyon fontos, hogy ’bizonyos’ részei - le lettek ledokumentálva, így bekerültek ebbe a zöld körbe (tudomány).

Nem véletlen az, hogy a szakmai infóknak a jelentős többsége nincs ledokumentálva, hiszen nagyon sokszor pont azért finanszíroznak egy-egy kutatást, hogy abból a gyakorlat szempontjából értelmes és hasznos információk kerüljenek ki. Ebből utána van egy anyagi érdek, ami teljesen természetes. Hogyha nincs ledokumentálva, akkor viszont nem, vagy nagyon nehezen másolható le az adott termék. A lényeg az, hogyha valami nem dokumentált és ezáltal nem tudományos, az nem jelenti azt, hogy nem létezik. Attól az még van.

Ha vesszük ezeket a (fent megnevezett) háttér érdekeket, akkor például a szabadalmak lehetnek „féltudományos” (nem tudom, hogy ez-e a jó szó erre) pontok. A szabadalmakban eléggé el van rejtve az igazság, és egy csomó megtévesztő információ is belekerül abból a célból, hogy minél nehezebben lehessen ezt az egészet lemásolni. Az én véleményem az, hogyha valami új, akkor az szándékosan nincs ledokumentálva, hogy védje azt, akinek a szellemi terméke. Az, hogy tudományos dokumentáció nincs, az nem jelent semmit.

A „ magnéziumpótlás bőrön keresztül” témaköréből hoznám az alábbi gyakorlati példát:

Egy teljesen 100%-os egyedi kutatás-fejlesztésű termékről beszélünk, ahol egyedi az összetétel, és nagyon gyors eredmény érhető el bárki számára, aki úgy dönt, hogy ki szeretné próbálni.

Csak két példa:

• pl. Bocsi Viki nevű táplálkozási tanácsadó saját tapasztalatai (ezek videón elérhetőek, hogyha valaki úgy dönt, hogy szeretné megnézni).
• Másik példa az édesapám, aki a korából fakadóan küzd éjszakai lábgörcsökkel. Neki már az első alkalommal megszűntek ezek a lábgörcsök, és azóta is örömmel használja ezt a terméket.

Az én véleményem az, hogy a közvetlen tapasztalat számít, az felülír mindent.

Tehát nem az a lényeg, hogy valami tudományos vagy sem, hanem az, hogy működik nálad vagy nem. Érdemes kipróbálni és nem különböző véleményformálóknak hinni. Ide természetesen magamat is beleértem. Tehát nem az a lényeg, hogy én mit mondok, hanem hogy Te mit tapasztalsz. Nem a hitrendszer, hanem a tapasztalat, ami sokkal fontosabb.

Egyébként halkan jegyzem meg, hogy nagyon sok gyógyszergyárnak van már olyan terméke, ahol különböző tapaszokkal juttatnak be hatóanyagokat, vagy vannak különböző krémek is. Ez (a bőrön keresztüli hatóanyagpótlás) nem egy nagyon új dolog. Az, hogy nincs ledokumentálva, az nem jelent semmit.

Összegezve:

Én a saját tapasztalatot azt mindig minden fölé helyezem.

Szerintem teljesen mindegy, hogy bizonyos kérdésekben mit mond a tudomány, vagy hogy egyáltalán nem mond semmit.

Ezeket viszont csak saját magunk általi teszteléssel lehet megtapasztalni, úgyhogy én mindenkit erre bátorítanék.

Köszönöm szépen!