Már mindenki tudja, hogy mennyire fontos naponta kellő magnéziumhoz juttatni a szervezetünket. Vannak olyan hangok, akik különböző kontextusban azt állítják, hogy akár táplálkozással is fedezni lehet a napi magnézium szükségletünket. Szabolcs a következő videóban betekintést nyújt, hogy mennyire lehet reális egy ilyen állítás. (A videó a helyzet szürrealitásának érzékeltetése végett, néhány humornak szánt, képtelenséget leíró mondatot is tartalmaz.)
Néhány gondolat arról, hogy egyáltalán érdemes-e magnéziumot pótolni?
Jó pár videó készült már arról, hogy különböző magnézium vegyületek milyen biológiai hasznosulással rendelkeznek, mit érdemes választani, mit érdemes kerülni. Ebben a videóban visszakanyarodunk teljesen az alapokhoz. Azt gondoltam, hogy megvizsgáljuk, hogy érdemes-e magnéziumot pótolni, vagy az esetek többségében lehet-e táplálkozásból pótolni?
Nem rejtem véka alá azt a régi véleményemet, hogy én a mikrotápanyagok közül a magnéziumpótlást tartom a mai kor emberének a legfontosabbnak. Arról most nem szeretnék itt beszélni - mert egy internetes kereséssel nagyon könnyen minőségi információkat lehet találni -, hogy a magnézium milyen folyamatokban vesz részt.
Azt viszont szeretném megemlíteni, hogy stresszhelyzetekben a szervezetünk szándékosan kiüríti a magnézium készleteit, egyszerűen azért, mert a magnézium idegnyugtató hatású. A szervezet úgy van vele, hogy ilyenkor nem nyugtató hatású anyagokra van szükség, hanem teljesen másra, amivel le tudjuk kezelni a stresszhelyzeteket.
Leegyszerűsítve, a stressz az egy kifejezetten ’magnézium gyilkos’ állapot. Az alvásszegény életmódtól kezdve még egy csomó mindent fel lehetne sorolni, ami hatással van a szervezet magnézium szintjére. A magnéziummentes multivitaminokat én nem tekintem teljeskörű multivitaminnak - erről is készült már több videó -, de elfogadom a létezésüket.
Nézzük, hogy magnézium szempontjából milyen gyártói kommunikációkkal lehet találkozni. Innen szűrjük majd tovább, hogy fogyasztunk-e elég magnéziumot táplálkozásból?
Az első és a leggyakoribb kategória, amikor az adott gyártó semmit se mond. Ilyenkor a fogyasztó saját felelőssége, hogy észrevegye, hogy a magnézium hiányzik a hosszú listából. Ezt az egészet még tetőzi az is, hogy nagyon sokszor magnézium-sztearátot használnak technológiai segédanyagként. A magnézium-sztearát fel van tüntetve az összetevő listában és így lehet olyan, aki azt hiszi, hogy tök jó, van benne magnézium, de valójában nincs, mert az csak egy technológiai segédanyag nagyon kicsi koncentrációban.
A másik kategória, hogy az adott gyártó jelzi a terméknek a csomagolásánál/leírásánál, hogyha az adott fogyasztó táplálkozása nem bővelkedik magnéziumban, akkor pótoljon. Én azt gondolom, hogy ez egy nagy előrelépés. Tök jó, hogy ilyet is lehet látni. Természetesen még jobb lenne, ha konkrét példákat is hozna, hogy mit jelent, hogy valakinek a táplálkozása bővelkedik, vagy nem bővelkedik magnéziumban. De ez már egy határozott előrelépés. A továbbiakban azt szeretném megvizsgálni, hogy körülbelül mit kell ehhez enni.
A harmadik kategória az az, amikor rá van írva a csomagolásra, hogy magnéziummentes. Azt gondolom, hogy ez lenne a legkorrektebb, de én ilyennel nem találkoztam, szerintem ilyen nincs.
Ha a napi magnézium szükségletünket nézzük, akkor én azt mondanám, hogy kb. 3-400 mg-ra van körülbelül szükségünk. Étrend-kiegészítőből egy átlagos táplálkozási szokás mellett kb. 250-270 mg/napot érdemes pótolni.
És most lássuk, hogy miből mennyit kell enni pluszban egy normál táplálkozást folytató embernek ahhoz, hogy az említett napi magnézium szükségletet (250-270 mg) fedezze.
Tehát, hogyha valaki egész nap evett mindent - ahogy szokott - mellette meg kell ennie:
1,1 kg szarvashúst, akkor pótolta a ca. 260 mg magnéziumot; vagy ha valaki ritkábban jut vadhúshoz, az tintahalból ehet 0,7 kg-ot; vagy 200 kagylóval is ugyanezt a célt el lehet érni; a quinoa-ból 2 és ¼ csésze kell; vagy ha valaki úgy gondolja, hogy a nassolást és a magnéziumpótlást összekötné, akkor 29 db közepes almával ezt gyakorlatilag tökéletesen meg tudja oldani; vagy megeszik kicsivel több, mint 1 kg csirkemellet; vagy 60 dkg krumplit lefekvés előtt; vagy 11 szelet kenyeret, mert a magnézium idegnyugtató hatású, jobban alszunk tőle, hogyha lefekvés előtt fogyasztjuk. Lehetne ezt tovább folytatni: 6 csésze barnarizs vagy 13 csésze fehérrizs, természetesen ezek mind az átlagos táplálkozásunkon felül értendőek.
Tehát összegezve a lényeget: Táplálkozásból szerintem nagyon nehéz elegendő koncentrációban, elegendő mennyiségben magnéziumhoz jutni. Hogyha valakinek emésztési és az emésztéséből fakadó felszívódási problémái is vannak - gyakorlatilag manapság a nyugatias modernitásban nincs kivétel -, és ez össze van kapcsolva a különböző stresszhelyzetekkel, akkor gyakorlatilag mindenki magnéziumhiányos.
Továbbra is tartom azt a véleményemet, hogy a magnéziummentes multivitaminok azok semmiképpen nem biológiai szükségletet elégítenek ki. Egyszerűen azért van létjogosultságuk a piacon, mert a fogyasztói kényelem sok mindent felülír. Kevés kapszulát kell bevenni és nyilván olcsóbbak is lesznek. Van egyfajta marketing, hogy csak egy kapszula/nap mennyiséget kell bevenni, és a fogyasztók bizalmat szavaznak neki könnyen.
A lényege ennek az egésznek az, hogy mindenkinek ez alapján magának kell eldöntenie, hogy fogyaszt-e táplálékból elég magnéziumot, vagy sem.
Szerencsére a magam részéről ismerek több olyan családot, akik a vacsora után desszertként megesznek 4,5 kg szarvashúst, vagy elnassolnak 800 kagylót a TV előtt és így pótolnak magnéziumot. Persze az, hogy az ilyen jellegű táplálkozási szokások terjedése milyen hatással lehet a magyar szarvas populációra, erről nem találtam szakirodalmi publikációt, úgyhogy csak spekulálni tudok, hogy nem ez lesz a jó megoldás.
A magnéziumpótlás lényege szerintem továbbra is az, hogy érdemes magnéziumot pótolni, mert nem jutunk elegendőhöz a táplálékból, illetve érdemes olyan multivitamint választani, amiben van. Ha viszont olyat szedünk, amiben nincs, akkor érdemes mindenképpen mellé pótolni.
Köszönöm szépen!