Miért van óriási különbség az étrend-kiegészítők árában? A gyártók különböző szempontok szerint határozzák meg egy termék végfelhasználói árát. (Pl. a profit maximalizálás, ahol fogyasztói érdekek gyakran sérülnek) Sajnos elég fehér holló kategória az, amikor a minőség a legfontosabb és nem a profit. Ebből a videóból azt tudhatjuk meg, hogy mik lehetnek a termék árazásánál figyelembe vett gyártói vezérelvek.
Néhány gondolat a különböző vitaminok, vitaminkészítmények árazásáról.
Onnan érdemes ezt az egészet indítani, hogy a fogyasztók számára láthatatlan, különböző termékfejlesztési vezérelvek vannak, amelyek meghatározzák majd később a végterméknek az árát.
Néhány vezérelvet írtam csak fel - ezek általában kombinálhatóak is. Nem teljes a lista, de azért nyújt egy kis betekintést, hogy ez hogyan működik a gyakorlatban.
- A termékfejlesztésnél azt határozzák meg, hogy biológiailag a lehető legjobb hatású legyen a termék, és nem számít az ár. Ez a klasszikus fehér holló kategória, ami a lehető legritkább esetekben szokott megvalósulni, de mindenki erről kommunikál.
- Legyen elfogadható a minőség, az önköltség pedig valahol maximalizálva van. Ez is elég ritkán szokott előfordulni. Az elfogadható minőség pedig egy eléggé képlékeny kategória.
- A következő nagyon gyakori vezérelv, hogy minél olcsóbb legyen a termék és a minőség nem számít. Főleg az olcsó készítményeknél teljes vérre menő harc van a különböző olcsó árért. Pl., amikor hígítva vannak a termékek, különböző olyan adalékok vannak benne, aminek semmi keresnivalója benne, csak azért, hogy töltse ki a térfogatot pl. a kristályvíz, amivel nem számolnak. Tehát egy csomó ilyen trükköt igyekeznek alkalmazni a gyártók, hogy minél olcsóbbá varázsolják a terméket.
- A következő vezérelv, ami az iparágon belüli az egyik leggyakoribb megoldás. Először az árat határozzák meg, hogy mennyit hajlandó a fogyasztó még kifizetni a termékért, és utána visszaszámolnak – mennyi a cég profit szükséglete, a kereskedelmi láncok elvárt profitja (hány százalékot kell adni) -, a különböző beszállítók mindenféle egyéb költsége. Gyakorlatilag visszafele számolnak és adódik egy maximális önköltség, amiből a terméket ki kell hozni. Ezek a fejlesztések úgy történnek, hogy a külsős megbízott fejlesztők azt mondják, hogy pl. "314 Ft-ból kell kihozni 1 kg akármilyen terméket”. Ezt addig kell csűrni-csavarni, amíg ez ki nem jön.
- Nagyon sok olyan cég van, aki gyártónak adja ki magát, de ők egyébként csak forgalmazók – ez Magyarországon nagyon népszerű. Ez a „private label manufacturing” - erről már készült korábban néhány videó - arról szól, hogy van egy valódi gyártó, és ez a valódi gyártó eladja a különböző forgalmazóknak ugyanazt a termékét, akik természetesen azt fogják kommunikálni, hogy ők is gyártók, sok évig fejlesztették stb. Annyit tudnak tenni (a forgalmazók), hogy kiszámolják, hogy megéri-e nekik ezt az adott terméket forgalmazni. Ez is gyakori.
- A fogyasztói vásárlóerő alapján történő tervezés azt jelenti, hogy XY cég elér egy bizonyos fogyasztói csoportot. A biológiai dolgokkal nem is foglalkozik, csak azt nézi meg, hogy mi fér bele - az ő profitszükséglete alapján -, hogy ezt a fogyasztói csoportot kiszolgálja, és más nem is számít.
- Szintén nagyon gyakori, hogy lemásolnak egy már meglévő terméket. Maga a kutatás-fejlesztés egy meglehetősen kockázatos folyamat és semmi garancia nincsen arra, hogy azt az adott terméket tényleg sikerül-e létrehozni.
Hogyha a saját példámat kellene ebbe belevinni, akkor van olyan termék, amit már 4 éve számtalan teszt és kísérlet következményeképpen sem tudtam megcsinálni. Ez nyilván egy csomó erőforrást felemésztett, dehát ez a kutatás-fejlesztés.
Hogyha lemásol valaki egy meglévő terméket, nagyon sokszor az szokott lenni a feladat, hogy legyen olcsóbb a végeredmény, mint a konkurenciáé. Igen ám, de nagyon sok esetben a jó minőségű, ugyanakkor jellemzően drágább alapanyagok ilyenkor kimaradnak. De erről nem beszélnek, jól van ez így.
Hogyha ökölszabályként kellene valamit ezzel kapcsolatban megemlítenem, az lenne az egyik talán legfontosabb, hogy minél nagyobb egy cég, annál több nyereségre van szüksége ahhoz, hogy a belső folyamatait megfelelően tudja működtetni.
Tehát, hogyha egy gyógyszergyár méretű céget nézünk és azt mondjuk, hogy ez a cég körülbelül 3000 Ft-ért kínálja a fogyasztóknak a termékét, akkor visszaszámolva: az adott terméknek az összes alapanyag költsége, minőségbiztosítás, gyártási költség, stb., akkor ez semmiképpen sem lehet több, mint 89 Ft. Ez egyébként egy optimista becslés, merthogy általában még több nagykereskedelmi egység, kiskereskedelmi egység, stb. is benne szokott lenni. Én ezzel most nem is számoltam jelen esetben.
Ugyancsak fontos megjegyzésnek gondolom, - és mindenki ezzel fog találkozni a gyakorlatban -, hogy minden cég maximálisan etikusnak tartja a saját hozzáállását. Még azok is, akik nettó átverést követnek el, és folyamatosan átverik a fogyasztókat. Egyszerűen azért, mert ők azt mondják: "Én okosabb voltam, mint a fogyasztó. A fogyasztó miért nem volt elég leleményes ahhoz, hogy rájöjjön, hogy én át akarom verni." Ez is egy nézőpont.
Minden cég csakis kizárólag a legújabb kutatások felhasználásával fejleszt. Erről már volt szó, hogy az étrend-kiegészítő iparágon belül a hatóság nem vizsgál összetételt, csak beadott papírokat.
Az iparág 99%-a nem tesztel a valóságban semmit. Jó esetben van egy-két szakcikk, ami azt mondta, hogy ’ez így sikerült’, és akkor majd erre hivatkozunk, mert hogyha 2021-es a cikk, akkor az a legmodernebb, az biztos, hogy úgy van. Szóval ez csak egy üres retorika azért, hogy a szakmai imázst mindenki emelje.
A fejlesztési elvek - hogy mi van a háttérben - természetesen láthatatlanok a fogyasztóknak. Minden cég azt kommunikálja, hogy „nem számít a termék ára, a lehető legjobbat akarja a fogyasztóknak”. Na, nem! Ezeket teljesen figyelmen kívül kell hagyni, és fogyasztóként semmi mással nem kell foglalkozni, csak azzal, hogy mi az összetétel, mi van az adott termékben. Azt, hogy ki mit kommunikál, az teljesen irreleváns.
Egy saját példámat szeretném a megértő kegyeitekbe ajánlani – vagyis annak, akit ez érdekel. Ezen a honlapon (vitamin-info.hu) az összes Magyarországon, illetve Európai Unióban engedélyezett különböző mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek) engedélyezett formáinak a rövid elemzése található. Akinek hasznos lesz, az használja.
Összegezve ennek a minivideónak a tartalmát:
A lényeg számomra mindenféleképpen az, hogy számtalan fejlesztési vezérelv van, ami meghatározza a végső árat. Mindenki azt fogja kommunikálni, hogy Ő etikus, a legjobb kutatások szerint csinálja és a legjobb minőséget kínálja. Ezzel nem kell foglalkozni, csak az összetételt kell figyelni.
Elkerülhetetlen, hogy mindenki felelősséget vállaljon a saját egészségéért. Ezt egyszerűen nem lehet átruházni másra.
Sajnos ne lepődjön meg senki, hogy ez az iparág is pont ugyanúgy működik, mint minden más ebben a világban körülöttünk.
Úgyhogy amíg a pénz az úr, addig mindenki vegye a saját sorsát a kezébe és figyeljen oda az összetételre!
Köszönöm szépen!