A jódkiegészítéssel kapcsolatban sok egymástól eltérő nézet létezik, amelyek között nehéz igazságot tenni. Következő videónkban éppen ezért csak a molekulaforma és a biológiai hasznosulás tekintetében beszélünk a jódpótlás témaköréről. Bemutatjuk vásárlói szempontból melyik forma a legmegfelelőbb választás, miből állítható elő a jód és milyen életmódbeli tényezők befolyásolhatják a hasznosulását.
Néhány gondolat a jódpótlás formáiról.
A sokszor emlegetett hármas: a koncentráció (K), a molekulaforma (M) és a biológiai hasznosulás (B) szempontjaiból, most a koncentrációval nem foglalkozunk. Erről egy nagyon hosszú szakmai vitát lehetne folytatni, hogy nagy dózisban, megadózisban érdemes jódot pótolni vagy nagyon kicsi dózisban? Most nem ez lesz a fókuszban, hanem a molekulaforma és a biológiai hasznosulás.
M:
Fontos a fogalmakat definiálni, mert jellemzően kálium jodid van a különböző étrend-kiegészítőkben. Az a lényeg, hogy aki angol szakirodalmat olvas az "idodide" kifejezéssel találkozik. A kálium jodát, ami egy stabilabb vegyület, ez a "iodate" angolul. Ez redukcióval jodiddá alakul.
Az előállítási technológiákat illetően - végigmazsolázva az egészet - az mondható el, hogy döntően tengervízből állítják elő ipari méretekben a kálium jodidot. Moszatokból is előállítják, de a kulcs, hogy a moszatokban is jodid formában van jelen a jód. Antioxidánsként van jelen és kivonatolással állítják elő.
Hogyha az étrend-kiegészítőket helyezzük a fókuszba, akkor az egésznek az a lényege, hogy nincsen szerves jód, csak szervetlen van. A moszatokban is kálium jodid formában van a jód. Teljesen mindegy, hogy mi van ráírva egy étrend-kiegészítőre, a jód szerves formában nem lehet benne.
Ha veszünk egyébként egy szerves jódformát (pl. mono jód tirozin), akkor olyan kb. 80%-os felszívódással kell számolni.
B:
A biológiai hasznosulást illetően jodid formában történik a felszívódás, még ha egyéb jódformát is használunk. Azok is jodiddá redukálódnak mielőtt felszívódnának jellemzően a gyomorban és a vékonybélnek a felső szakaszában. Ennek a hatékonysága az nagyon-nagyon jó, legalább 90%-os.
Hogyha kizárólag a felszívódás szempontjából összehasonlítjuk a szerves és a szervetlen jódvegyületeket, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a szervetlen forma az jobban és nagyobb hatékonysággal szívódik fel, mint a szerves.
Hogyha összehasonlítjuk a molekulákat, akkor egy moszatban jelenlévő kálium jodid meg egy tengervízből előállított kálium jodid gyakorlatilag ugyanaz, kémiailag egyenértékű.
Nézzük meg, hogy a moszatokban lévő egyéb aminosavak milyen hatást okoznak. A biológiai hasznosulást egy picit, mint ernyő fogalmat szét kell választani: van a felszívódás és van a hasznosulás/metabolizáció a szervezetben. Az aminosavak a felszívódást segítik, szinergiában működnek együtt a jóddal (AS, abszorpciós szinergia). A moszatokban jelen lévő vasvegyületek viszont a metabolizációt javítják, szinergiában vannak (MS).
Közismert - ezért csak nagyon röviden említem -, hogy a goitrogén típusú anyagok (ezek jellemzően a keresztesvirágúak, különböző káposztafélék) lecsökkentik a jódfelszívódást és hasznosulást.
Kevésbé ismert, hogy a nitril funkciós csoport viszont egy erős jód antagonista. Ez azt jelenti, hogy a jódnak a hasznosulását le fogja rontani. És hol használnak ilyen nitril csoportot? Pl. a cianokobalaminban. A kobalamin (B12) egy instabil vegyület, ezért valamivel stabilizálni kell. Erről már jó pár videó készült. Ilyen stabilizáló például a nitril csoport, ez a ciano előtag. Manapság nagyon népszerű, hogy a különböző élelmiszereket, üdítőitalokat cianokobalaminnal dúsítják. De mondhatnék olyan kiragadott példát is, mint például a sajt helyettesítő termékek, amit különböző allergiás állapotokra kínálnak. Cianokobalamin formájú B12-öt tesznek bele, ami a jód hasznosulásra negatív hatással lesz.
Az intenzív stressz ugyancsak negatív hatással van, mert fokozza a jódkiválasztást a szervezetünkben.
Összegezve ennek a rövid videónak a tartalmát:
A lényeg az, hogy csakis szervetlen jódformák jöhetnek számításba. Hogyha valaki étrend-kiegészítőből szeretne jódot pótolni, akkor teljesen mindegy, hogy a termék címkéjére az van felírva, hogy „szerves jód moszatból”, mert az nem az, az szervetlen.
Hogyha összehasonlítjuk a moszatokban jelen lévő kálium jodidot a tengervízből előállított kálium jodiddal, akkor azt tapasztaljuk, hogy összességében a biológiai hasznosulást illetően, jobb a moszatokban jelen lévő kálium jodidé.
Azt gondolom, hogy nagyon fontos megállapítás, hogy a cianokobalamin formájú B12-vitamin sok egyéb negatív hatáson kívül még a jód hasznosulást is rontja. Ezt érdemes elkerülni.
Köszönöm szépen!
Figyelmedbe ajánljuk a következő megoldási javaslatainkat:
