Nagyon sokszor belefuthatunk étrend-kiegészítő keresése során olyan hívó szavakba, mint 'organikus', 'szerves kötés', 'vegán', stb. Habár ezek nagyon vonzóvá tehetnek egy-egy terméket, azért legyünk óvatosak és kétkedőek, és ne a szavak miatt tegyük le voksunkat egyik vagy a másik termékre - mert nagyon jól hangzó valótlanságot kaphatunk a pénzünkért. Ezen szavak mögötti tartalomra, vagy inkább annak a hiányára világít rá Szabolcs a következő videóban.
Vonzónak csomagolt "semmi".
Bevallom bajban voltam, hogy milyen címet adjak ennek a videónak. Különböző példákon keresztül szeretném bemutatni azt az általánosan használt gyártói marketing kommunikációt, aminek a lényege, hogy minél vonzóbbá kell csomagolni a szövegezést. Ezt azáltal lehet megtenni, hogy tudományos szavakat kell használni, ezzel növelve a fogyasztói bizalmat, illetve ki lehet tűnni az "erdőből" úgy, hogyha valaki verbálisan kiemelkedik a versenytársak közül.
Nézzük a példákat:
- példa: organikus tokoferil acetát
Az első példa kiverte nálam a biztosítékot, mert az organikus tokoferil acetát szintetikus formája az E-vitaminnak, ami nagyon-nagyon gyenge biológiai hasznosulással rendelkezik.
Én mindenkinek azt javaslom, hogy kerülje ezt a formát! Hogy hogyan sikerült organikus verziót beletenni az adott termékbe az teljes rejtély. Nyilván sehogy.
Viszont maga az organikus kifejezés és a bio is napjainkban remek hívószavak. Ez mindig jól eladhatóvá teszi az adott terméket, de semmi sincs mögötte.
- példa: „szerves kötés”, hidraetanolos extrakt/raffinát
Nincs olyan, hogy szerves kötés. Szerves vegyületek vannak.
Ez is egy teljesen hétköznapi kifejezés, viszont erről mindenki azt gondolja, hogy ettől majd megnő a biológiai hasznosulás.
Hát pedig ez semmit se jelent.
A hidroetanolos extract, illetve raffinát tudományos kifejezések, amelyek azt a látszatot keltik, hogy valami komoly dolog van a háttérben.
Gyakorlatilag a hidroetanolos extract azt jelenti, hogy víz és az alkohol elegyével történik a kivonatolás és az a rész, amit kiveszünk belőle (a kioldott rész), az az extract, ami meg megmaradt azt hívjuk raffinátnak.
Ezek egyszerű vegyipari kifejezések.
- példa: világszabadalommal védett vas/feketebors
Találkoztam már olyan leírással is, hogy világszabadalommal védett vas és fekete bors.
Egyébként itt nagyon sokszor a technológia van védve, hogyha valami spéci a technológia, de ennek semmi köze az étrend-kiegészítő gyártóhoz, egyértelműen az alapanyag gyártóhoz köthető.
Nagyon sok esetben nem a technológia van védve, hanem maga a szó.
Erre nem tudom a pontos szabadalmi kifejezést, de ez olyan, mint mikor valaki levédeti a logóját és a nevét. Na ez ugyanabba a kategóriába tartozik, tehát nincs mögötte semmi.
- példa: márkanévvel ellátott hatóanyag
Ugyanez a helyzet a márkanévvel ellátott hatóanyagokkal is.
Itt hoztam példákat: pl. a BioPerine vagy a Quatrofolic, amik különböző cégeknek a márkanevei és ezt előszeretettel szokta mindenki hangsúlyozni a csomagoláson. A fogyasztók meg azt gondolják, hogy itt valami nagy dolog van a háttérben, ami az adott étrend-kiegészítő gyártóhoz kapcsolódik.
Hát nem!
- példa: európai forrásból származó hatóanyag
Ilyen mondattal is találkozom elég sűrűn, hogy ’európai forrásból származó alapanyag’.
Ez vonzó lehet a fogyasztónak a sok Távol-Keletről érkező alapanyaggal szemben. A valóságban ez úgy történik, hogy ugyanúgy a Távol-Keletről érkezik az alapanyag. Ezeket az anyagokat európai kereskedőházakban tárolják és az európai kereskedőházak rárakják a saját fejlécüket a műbizonylatra és máris minden európaivá válik.
Józan ésszel gondolkodva pl. egy kurkuma nem lehet Európából származó alapanyag (a gyakorlatban persze lehet), mert azt mindenki Indiából szerzi be.
- példa: mentes ikonok, „minden vegán”
Pontosan ugyanilyen célt szolgálnak a különböző minden mentes és a minden vegán ikonok, mert ez egy nagyon divatos hívószó napjainkban.
Találkoztam vegán vassal, vegán magnéziummal, dehát ezek mind szintetikusan előállított vegyületek. Nincsen olyan, hogy nem vegán vas. Lehet ezeket a kifejezéseket kombinálni, pl. szerves vegán vas, vagy akár bármilyen más formában is. Ezek mögött a lényeg, hogy lehetőség szerint minél vonzóbbra legyen csomagolva. Korábban már készült erről videó, hogy a különböző díjak, plecsnik mögött mind-mind olyan érdekek vannak, akik azt hivatottak biztosítani, hogy ez az egész a jó minőség látszatát keltse, de valójában nincs mögötte semmi.
Ennek a minivideónak az összegzése sem más, mint az, hogy NE higgyen senki ezeknek a különböző szókombinációknak. Teljesen mindegy, hogy az tudományosan hangzik, vagy milyen díjat kapott.
Az összetétel a lényeg.
Azt érdemes vizsgálni.
Köszönöm szépen!