Néhány gyakorlati gondolat a kollagénekről.

A formákat illetően jellemzően hal-, marha- és sertéskollagének találhatóak meg a piacon, melyeknek eltérő az aminosav profilja. Megkülönböztetünk különböző típusú kollagéneket (I., II., III. típusú). Most csak a 2-es típusút emeltem ki, amit jellemzően ízületi problémákra szoktak javasolni. Az a jó hír - és erre nem is pazarolnék túl sok időt -, hogy elég korrekt a gyártói tájékoztatás, már ami a minőséget illeti.

A kollagénekről kivonatszerűen azt érdemes még tudni, hogy egy úgynevezett részleges hidrolizációnak hívják azt a technológiát, amivel zselatin keletkezik és teljes hidrolizáció, amivel ez az úgynevezett hidrolizált kollagén, ami a biológiai hasznosulást tekintve sokkal jobb, mint a zselatin. Nyilván ez drágább is a technológia bonyolultsága miatt, de ezt a fajtát érdemes keresni.

A kollagéneket illetően a koncentráció az, ahol gyártói csúsztatás felfedezhető. Megjelenési formát illetően tablettákat nem nagyon szoktak gyártani belőle, kapszula, porok, illetve vízben oldott kollagének kaphatóak a piacon.

Hogyha megnézzük a javasolt a napi mennyiséget, hogy mi az, ahol már jól működik a kollagén az körülbelül 10 g környékén van. Ha ezt a mennyiséget kapszulákra vetítjük le - mert ugye minden kapszulának van egy maximális betölthető mennyisége -, akkor körülbelül ez a mennyiség 13-14 kapszulát jelentene naponta. Én olyan terméket még nem láttam, amire őszintén rá is írták, hogy ennyit vegyen be valaki naponta. Hogyha ennél kevesebb van ráírva, akkor ott valószínűleg valami gond van, azt érdemes elkerülni.

Jellemzően az ajánlás napi 1-2 kapszula szokott lenni, ami azt jelenti, hogy nagyon-nagyon kicsi a koncentráció, nagyon kis napi dózishoz jut a szervezet, tehát gyakorlatilag nem működik.

Összegezve tehát a gondolatokat:

A minőséget illetően hidrolizált kollagéneket érdemes keresni.

A megjelenési formát illetően pedig ne kapszulázott legyen. A többinél (pl. porok) jellemzően nem nagyon lehet melléfogni.

Köszönöm szépen!