Mi nem maradhat(na) ki egy várandósvitaminból?

Néhány gondolat arról, hogy milyen anyagoknak nem szabadna kimaradnia az édesanyáknak és a magzatoknak tervezett várandósvitaminokból.

Igyekeztem minél több konkrétumot megfogalmazni, mert ez egy nehéz téma, hiszen szinte mindenre szüksége van mind a magzatnak, mind az édesanyának. Hogyha gyártói szempontból közelítünk, ennek a videósorozatnak az is a célja, hogy ilyen nézőpontokat mutasson meg.

A lényeg, hogy ami olcsó alapanyag és kis helyet foglal el – mondjuk egy kapszulában vagy tablettában, nyilván mert ott a térfogat méretek végesek – azok jellemzően benne vannak minden termékben. Ilyen például a D3-vitamin, ami rendkívül olcsó, fillérekbe kerül, de ugyanúgy fillérekbe kerül a K1-vitamin is, ezért gyakorlatilag ez mindenhol jelen van.

Mi hiányzik és miért?  

• Ami drága, mert ez önköltség növelő tényező mind a gyártó és mind a fogyasztó szempontjából is. Ez az oka annak, hogy pl. a K2-vitamin jellemzően kimarad, vagy nagyon-nagyon kis koncentrációban van jelen.
• És/vagy amiből nagy koncentrációt kell adni, tehát több kapszulát kéne a végén bevenni. Ez nyilván rontaná a fogasztói kényelmet.

Nézzük, melyek azok az anyagok, amelyek hiányoznak a várandósvitaminokból és ugyanakkor nagyon fontosak lennének:

1. A folátot tettem első helyre. Szerencsére ez már közismert, hogy ez a B9-vitamin. Ennek a kalcium vagy a glükózamin formáit tartom jó biológiai hasznosulásúnak. A folsavat – erről már készült több videó is korábban – káros formának tartom, ugyanakkor nagyon olcsó, ezért kerül a termékekbe.
2. A K2-vitamint szintén fontosnak tartom. Ez az ára miatt nem kerül bele a termékekbe. Ezt úgy szokták elmaszkírozni, hogy az összetevő táblázatba csak azt írják, hogy K-vitamin. Ebből nem nagyon lehet tudni, hogy melyik van benne. Csak az összetevők felsorolásából lehet látni, de itt idegen szavakkal van jelölve. Sajnálatos dolog, de ki szokott maradni.
3. Magnézium. Én rendkívül fontosnak tartom, hogy a mai kor emberének mindenképpen szükséges magnéziumot pótolnia. Ez ugyanúgy érvényes az édesanyákra és a magzatokra is. Ennek pótlása több kapszulát eredményezne. Ez gyártói technológiai macera, mert többet kell gyártani. Ezért marad ki. Én fontosnak tartom, hogy nemcsak a várandósság időszakában, hanem előtte vagy utána is végig érdemes magnéziumot pótolni.
4. Kolinról általában kevés szó szokott esni. Ennek a pótlása elképesztően fontos! Hogyha a saját prioritás listámat nézem, akkor azt mondanám, hogy a folát és a kolin a két legfontosabb anyag a magzat és az édesanya számára. Az a gyártói probléma vele, hogy sok kell belőle, tehát nagy koncentrációban kell használni, ugyanakkor elképesztően ragacsos. Ez egy technológiai macera, nagyon nehéz kapszulázni vagy tablettázni, tehát ez egy probléma.

A véleményem, ha a magnézium és a kolin hiányzik egy adott termékből, akkor az egyértelműen a fogyasztói kényelem miatt van, illetve azért, hogy olcsó legyen. Ezek a termékek nem biológiai szükségletre vannak tervezve, hanem különböző piaci szegmensek elérésére, pl. azokéra, akik nem akarnak annyi pénzt adni egy termékért.

A kolint illetően nézzük meg, hogy milyen gyártói kommunikációk szoktak megvalósulni:

1. Az első kategória jellemzően a semmi. Véleményem szerint ez a lehető legrosszabb, mert mindenkinek joga lenne tudni azt, hogy érdemes-e kolint pótolnia. Ha pedig nincs a termékben, akkor szerezze be más adott forrásból.
2. A második kategória, amikor jelezve van, hogy valaki pótoljon kolint, hogyha a táplálkozás során kevéshez jut. Ez a figyelmeztetés jellemzően nem a termékcsomagoláson szokott jelen lenni, hanem különböző leírásokban, de ez egy jó dolog, hogy felhívják rá a figyelmet.

Elérhetőek különböző kolin számoló programok, hogy segítsenek megbecsülni, hogy mennyi kolinra van szükségünk. Én a magam részéről az amerikai táplálkozás kutatónak, Chris Masterjohn-nak a kolinszámolóját jó szívvel ajánlom mindenkinek.

Nézzük, hogy táplálkozás során kb. miből mennyit kellene megennünk naponta, hogy ca. 550 mg kolinhoz jussunk. (Azok, akik MTHFR mutációval rendelkeznek – ez körülbelül a magyar lakosságnak a 2/3-a – azoknak kétszer ennyire van szükségük.)

Az alább felsorolt lista azt tartalmazza, hogy miből lehet fedezni az 550 mg kolint:

4 db tojássárgájából vagy több, mint 8 csésze quinoa-ból, de hogyha valaki 16 dkg marhamájat vagy 30 dkg csirkemájat eszik naponta, akkor tudja fedezni a kolin szükségletét. 4 evőkanál lecitint – én nem ismerek olyan embert, aki így pótolja –, vagy átlagosan ca. 80-85 dkg húst, halat kéne naponta elfogyasztani, hogy a kolin koncentráció elegendően nagy legyen a szervezetünkben.

Hogyha körbenézek azok között az emberek között, akiket ismerek, akkor azt gondolom, hogy nem elegendő senkinek sem a táplálkozásából a szervezetébe jutó kolin. Ezért én megtévesztőnek tartom a második számú kommunikációt is, bár sokkal jobb, mint az első, hogy semmit nem mondanak róla.

Összegezve ennek a minivideónak a lényegét:

Szerintem a folát, a K2-vitamin, a magnézium és a kolin nagyon fontosak a magzat és az édesanya szempontjából. Tehát, hogyha egy termékben ezek mind benne vannak, akkor arra elmondható, hogy nagy valószínűséggel biológiai szükségletre tervezték ezt a terméket. Ha nincsenek benne ezek az anyagok, vagy valamelyik hiányzik az adott termékből, akkor két út áll rendelkezésre: vagy külön mindenki beszerzi és külön pótolja őket, vagy keres olyan terméket, amelyben ezek megtalálhatóak.

Köszönöm szépen!