Több nézőnknek is pozitív tapasztalata van a bőrön keresztül történő hatóanyagpótlással kapcsolatban! Ugyanakkor vannak ezzel kapcsolatban csalódások is. Mitől függ, hogy működik-e egy hatóanyagpótlásra fejlesztett krém vagy sem? Sajnos a szakirodalmak ebben nem adnak támpontot, hiszen pont a lényegi részt nem vizsgálják. Hogy mi a lényeg? Szabolcs a következő videóban erre ad konkrét és érthető választ.
Néhány gondolat a különböző hatóanyagok bőrön keresztüli szervezetbe juttatásáról.
Ezt a minivideót egy fogyasztói kérdés indukálta. Ez a fogyasztó használt egy krémet, amivel nagyon elégedett volt és jól működött. Abbéli kíváncsiságát próbálta kielégíteni, hogy más gyártók krémei:
- hogyan fognak működni,
- mit lehet erről tudni,
- mi ennek az esszenciája,
ami számára a gyakorlat szempontjából érdekes lehet? Úgy gondoltam, hogy ebben a minivideóban ezt fogjuk kitárgyalni.
- Krém:
Azzal indítanám, ami maga az esszencia is, az maga a krém. Jelen esetben a krémnek semmi más szerepe nincsen, mint egy bejuttató közeg, ami azért felelős, hogy a hatóanyagok tényleg bejussanak a szervezetbe.
Ha veszünk egy általános krémet, az az esetek elsöprő többségében nagyon gyenge hatásfokú (a hatásfok jele az éta). Hozzá kell tennem, hogy szerencse, hogy gyenge hatásfokú, mert hogyha valami jól működik, akkor akár a termékben lévő szennyezőket és egyéb szemeteket is beviszi a szervezetünkbe, amit jó lenne elkerülni.
Azt gondolom, hogy az egyik legjobb példa a paraffinolaj. Nagyon sok vegyész, mindenféle formulázással foglalkozó szakember számára közkedvelt ez az anyag. Gyakorlatilag ez felül a bőr felületére, ami megakadályozza, hogy a hatóanyagok bejussanak.
Nagyon fontos kiemelni, hogy tiszta segédanyagokra van szükség, aminek viszont nagyon jelentős önköltség növelő hatása van. Pl. egy sima glicerin és egy organikus glicerin között minimum 15-szörös árkülönbség van. Ez egy jelentős árfelhajtó tényező, amit utána a fogyasztó vagy megért vagy nem ért.
A kulcs az, hogyha egy adott cég egy olyan krémet fejleszt, ahol jól működik ez a krémalap (abból a szempontból, hogy hatékonyan tudja bevinni a hatóanyagokat). A gyakorlatban viszont nagyon nehéz ilyet fejleszteni. Ez nem úgy megy, hogy elolvassuk a cikket és akkor megszületik a krém, hanem nagyon sok kísérletezés és tesztelés van mögötte. A saját példámból tudnék olyat mondani, ahol több mint 1,5 év előzte meg egy termék piacra bevezetését, mert annyi ideig kellett tesztelni előtte.
Mondanék két egyszerű példát:
- Dimetil-szulfoxid (rövidítése: DMSO): ez egy olyan vektormolekula, ami elképesztő hatékonysággal tudja a bőrön keresztül passzírozni a hatóanyagokat. Annyira hatékony, hogy be is tiltották az Európai Unióban pont azért, mert mindenféle szemetet is visz magával.
- Aminosavak: ezek is remekül használhatóak ilyen célokra.
Szóval a gyakorlati kutatás-fejlesztés az megkerülhetetlen és erről nincsen szakirodalom. Az, hogy nincs szakirodalom az nem jelent semmit, hiszen egy analógiával élve, a legújabb haditechnológiáról sincs szakirodalom, mégis létezik. Mondjuk egy lopakodó típusú repülőgép összeállításáról sincsen szakirodalom, mégis mindenki tudja, hogy létezik.
- Hatóanyag:
A hatóanyagoknál sokféle faktort érdemes nézni, ami mindig a formulázást végző szakembernek a feladata.
Az egyik faktor a koncentráció: pl. ahol nagyon nagy koncentrációban kellene bejuttatni az adott hatóanyagot, az nem fog működni.
Egy másik faktor a molekulaformák: Ezek is nyilvánvalóan kritikusak. És itt nemcsak a molekulaméret számít, hanem a különböző oldhatóságoktól kezdve sok-sok faktor van.
Nagyon fontos itt is megjegyezni, hogy a szennyezők elkerülése nagyon fontos! Fogyasztóként érdemes az összetételt ebből a szempontból kritikusan nézni és amellé a termék mellé tenni a voksunkat, ahol minél tisztább segédanyagok vannak.
- Szakirodalmi cikkek:
Mit mondanak erről a szakirodalmi cikkek?
Hát jellemzően nem túl mélyek ezek, persze a megállapítások sokszor magvasak. A szakcikkeket illetően a közös probléma az az, hogy a lényeget nem vizsgálják, ez pedig a krémalap lenne. Ha valaki csak innen tájékozódik, akkor az nagyon könnyen félre tud menni.
Példaként mondanék egy olyan szakcikket, ahol megállapították, hogy a vaspótlás transzdermálisan (krémben bőrön keresztül) nem működik, kapszulában viszont igen. A cikk szerzői elfelejtették kielemezni azt, hogy ők milyen krémet használtak. Pedig ez a kulcs! Még egyszer hangsúlyozom, hogyha valaki kizárólag ezekből a szakcikkekből tájékozódik és nem a gyakorlatból, az könnyen téves megállapításokat tehet a legvégén.
Könnyű megérteni egyébként a hátteret. A cégeknek – teljesen mindegy, hogy mekkora az a cég: lehet egy gyógyszergyár vagy egy kis cég – nem érdeke lepublikálni azt, hogyha van egy jól működő módszere. Lepublikálhatná, dehát senki sem önmaga ellensége ebből a szempontból.
Ennek a minivideónak a lényegét úgy lehetne megragadni, hogy a bőrön keresztüli hatóanyag bejuttatásának a lényege a krémalap, amit nehéz megcsinálni és sok-sok fáradtságos munkaóra, hetek, évek vannak benne. Olyan emberek számára különösen ajánlom kipróbálásra, akik emésztőrendszeri problémákkal küzdenek, merthogy náluk óriási állapotjavulást lehet elérni adott esetben. Ehhez viszont a krémalapnak kell jónak lennie!
Köszönöm szépen!