Néhány gondolat a vitaminminőségről.

Ha a sokszor emlegetett hármast, a koncentrációt, a molekulaformát és a biológiai hasznosulást nézzük, akkor a koncentráció az egy mennyiséget meghatározó jellemző, a molekulaforma és a biológiai hasznosulás pedig minőségi.

Megpróbáltam egy táblázatot alkotni és az anyagokat kategóriákba csoportosítani. Ez közel sem tökéletes így, mert mindig vannak kivételek, de a lényeget azért jól fogja mutatni.

Törekedtem ugyanakkor arra is, hogy vásárlói és gyártói szempontokat is beépítsek, mert így lesz teljesebb a kép.

Két fő kategória jött így létre:

1. rossz/rosszabb minőségű anyagok
2. jó/jobb minőségű anyagok

Az I. rossz/rosszabb minőségű kategóriát további két fő részre osztottam:

1. nagyon olcsó anyagok és a biológiailag káros molekulaformák is ide tartoznak

Ez a legalja, ezt mindenképpen kerülném.

• Itt vannak a különböző oxidok (pl. magnézium-, cink-, réz- oxid), ezek a leggyakrabban használtak. Az oxidokról készült már videó, hogy ez káros molekulaforma, abszolút kerülendő.
• A karbonátoknak mindig nagyon gyenge a biológiai hasznosulása.
• A folsav formájú B9 pótlást abszolút messze kerülném.
• A cianokobalamin formájú B12-vitamin is kerülendő.

De még van jó pár ilyen anyag.

2. olcsó inaktív anyagok

Ez a lista lenne a leghosszabb, mert itt olyan anyagokat soroltam fel, amelyeket a szervezetnek át kell alakítania ahhoz, hogy aktív formájú közvetlenül hasznosuló anyagok jöjjenek létre a szervezetben. Ezek átalakításra szoruló anyagok és különböző transzformációs lépésekben alakulnak a szervezetben aktív formává. Néhány példa:

• B1-vitamin - tiamin-mononitrát, tiamin-hidroklorid
• B3-vitamin -niacinamid
• B5-vitamin- kalcium-D-pantotenát vagy a D-panthenol

Még egyszer ez a leghosszabb lista, ez a leggyakoribb az étrend-kiegészítők esetén.

Most nézzük a jó és jobb minőségű anyagokat. Ez is ugyanúgy két részre osztható és az főleg gyártói szempontból nagyon érdekes.

A II. jó/jobb minőségű anyagok:

1. olcsó jó/jobb minőségű anyagok

• D3-vitamin: Abszolút kiemelném a D3-vitamint, ami egy elképesztően olcsó alapanyag. A trükközések akkor szoktak létrejönni, amikor egy olcsó anyag mellé kell egy drága, tehát mondjuk a D3-vitamin mellé kellene egy K2. A D3 nagyon olcsó, a K2 nagyon drága, ezért nem szokták mellé tenni.
• Az A-vitamin ugyanúgy nagyon-nagyon olcsó. Gyakorlatilag nem is lehet igazából hibázni, kivéve akkor, ha egy gyártó úgy dönt, hogy nagyon nagy koncentrációban használja. Ekkor kerülendő, de ez megint egy másik videó témája.
• B3-vitamin: Hogyha van alternatíva, pl. ha egy termék niacinamidot (olcsó inaktív rossz/rosszabb minőségű anyagok kategória) vagy niacint (olcsó jó/jobb minőségű anyagok kategória) tartalmaz, akkor érdemesebb a niacin tartalmút választani.
• A magnézium esetén válasszuk inkább a magnézium-citrátot (olcsó jó/jobb minőségű anyagok kategória) a magnézium-oxid (nagyon olcsó biológiailag káros rossz/rosszabb minőségű anyagok kategória) helyett.
  Nyilván itt más szempontokat is érdemes nézni, mert magnéziumból kb. 25 kombinált molekula áll rendelkezésünkre. A citrát pl. hasmenést okoz nagyon sok embernél, de mindenféleképpen egy sokkal jótékonyabb molekulaforma, mint a magnézium-oxid, ami egy káros forma.
• A cinknél is ugyanez a helyzet, cink-oxid helyett inkább cink-citrátot válasszunk.

2. drága jó/jobb minőségű anyagok

Ez igazán érdekes kategória. Hogyha valaki nagyon jó minőségű terméket szeretne magának, ami biztos, hogy hasznosul, akkor ezt az oszlopot érdemes nézni, mert ugye ez a jó minőségű és drága anyagokat tartalmazó kategória.

Ezek az anyagok a termékek nagyon-nagyon nagy többségéből teljesen kimaradnak vagy, ha benne vannak, akkor nyomnyi mennyiségben, tehát olyan kis koncentrációban, hogy nem csinálnak semmit. Általában csak marketing eszközként kerülnek bele a termékbe.

• Nézzük mondjuk a B5-vitaminnál az olcsó inaktív kalcium-D-pantotenát vagy az elővitaminnak vagy provitaminnak tekinthető D-panthenolt, ami 6 lépésben alakul át koenzim formává. Az aktív forma, ez a pantetin. Ez sokkal, de sokkal drágább, mint ez előbbi kettő, ezért nem szokták beletenni a termékekbe.
• Hogyha a B1-vitamint nézzük, a tiamin-mononitrát vagy hidroklorid az olcsó inaktív rossz/rosszabb minőségű anyagok kategóriában van. A tiamin-pirofoszfát a koenzim forma, ez biztos, hogy hasznosul (drága jó/jobb minőségű anyagok kategória).
• A B2-vitamin esetén a riboflavin-5-foszfát az aktív forma, ezt érdemes keresni. Az olcsó inaktívok közé kerülne a riboflavin formájú B2-vitamin.
• A B9-nél a folsav abszolút kerülendő (nagyon olcsó biológiailag káros rossz/rosszabb minőségű anyagok kategória), a glükózamin folát só az az aktív forma és a drága jó/jobb minőségű anyagok kategóriában van.
• A B12-nél pedig óriási különbségek vannak biológiailag a cianokobalamin (nagyon olcsó biológiailag káros rossz/rosszabb minőségű anyagok kategória), illetve a metil- és adenozilkobalamin (drága jó/jobb minőségű anyagok kategória) között.

Fontos:

Amit fontosnak tartok kiemelni, hogy a tapasztalatom az mindenképpen az, hogy a szakemberek tájékozottsága megkérdőjelezhető nagyon sok esetben. Legyünk őszinték, hogyha valaki bemegy egy kereskedelmi egységbe, bármilyen boltba, akkor nem feltétlenül azt fogják neki ajánlani - nem feltétlenül rossz szándékból -, amire szüksége van, hanem amin sok a profit.

Én mindenképpen azt tanácsolom, hogy előre érdemes tájékozódni mindenféle irodalmakból, és előre érdemes eldönteni, hogy ki, mit szeretne, kinek mi a fontos. Viszont a jó/jobb minőségű drága anyagok kategóriából válasszon.

Összegezve:

A lényege az egésznek az, hogyha ezt a kategóriarendszert nézzük, akkor mindenképpen a jó/jobb minőségű anyagok kategóriát érdemes nézni. Ezen a kategórián belül, hogy olcsó vagy drága valami, az főleg gyártói szempont. A legnagyobb trükközési felület a drága anyagokkal szokott történni.

Hogyha valaki elmegy egy boltba vásárolni, akkor nem feltétlenül a minőség alapján kap ajánlást. Ha még otthon választ, akkor mindig a jó molekulaformákat érdemes nézni. Utána érdemes ellenőrizni, hogyha egy kombinált termékről van szó, hogy van-e mellette olyan anyag, ami rossz molekulaforma. Én már láttam olyat, hogy metilkobalamint beletettek a termékbe nagyon-nagyon kicsi koncentrációban (ez jó forma) - és ez volt kiemelve a címkén/leírásban -, ugyanakkor folsav is volt benne (rossz molekulaforma). Én ebben az esetben biztos, hogy ezt a terméket elfelejteném.

Harmadik lépésben pedig azt kell megnézni, hogy elég nagy koncentrációban adják-e ezt az adott anyagot, mert ugye ezt az egészet egyben kell szemlélni, és csak akkor fog igazán működni, hogyha a koncentráció is megfelelő.

Köszönöm szépen!