Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni és súlyozva döntésünket erre alapozni, amennyiben valaki szeretne egészségmegőrző terméket vásárolni?

Két csoportra osztottam a termékválasztás főbb szempontjait. Az első csoportba azok kerülnek, amelyek alapján könnyebb döntést hozni azért, mert könnyebb róluk információt begyűjteni.

A második kategóriába azok tartoznak, amelyek alapján nehezebb utánajárni ezeknek az információknak, illetve egyéni preferencia lehet maga a döntés.

K-val jelöltem a koncentrációt. Szerencsére már egyre többen nézik meg a címkét és nagyon helyes, hogy megnézik, mert így két terméket fej-fej mellet össze lehet hasonlítani, hogy pl. az egyikben (valamiből) 100 mg van, a másikban meg 200 mg.

Ezt a döntést egyébként befolyásolhatja az is, hogy különböző minőségű kivonatok kerülhetnek ezekbe a termékekbe.

A standardizált kivonatok az őrleteknél egy jóval magasabb minőségű osztályt képviselnek, de ezekről egy másik videóban esik szó, most így részleteibe nem mennék bele.

A biológiai hasznosulás nagyon fontos, lehet, hogy sokak számára talán megfoghatatlan.. Azt jelenti (a biológiai hasznosulás), hogy a szervezet mennyire könnyen hasznosítja azt az adott molekulát. Ez a molekula stabilitásától függ.

Például egy magnézium-oxid esetén, ami egy nagyon stabil molekula, nem nagyon akarja az oxigén a magnéziumot elengedni. Így nagyon-nagyon rossz ennek a biológiai hasznosulása.

A biológiai hasznosulást egyéb tényezők is befolyásolják, mint például a vízoldékonyság. A vízoldékony hatóanyagok jellemzően jobban hasznosulnak.

A jó hír az, hogyha valaki keres, akkor erről elég könnyen találhat információt.

A molekula rész ez pedig azt gondolom, hogy egy új nézőpont lehet.

Vegyészmérnökként azt gondolom, hogy ez egy fontos nézőpont, mert ez azt jelenti, hogy amikor a szervezetünkbe juttatunk - mindegy milyen módon - valamilyen molekulát, akkor annak van egy számunkra hasznos része és van a másik fele. Azzal is történik valami azt is érdemes vizsgálni, hogy az káros vagy nem csinál semmit, semleges, esetleg hasznos. Hogyha a magnézium-oxid példájánál maradunk, akkor a magnézium-oxidnál kapunk egy hasznos magnéziumot és egy káros oxigéngyököt, amit a szervezetünk antioxidáns rendszerének azonnal hatástalanítania kell.Nyilván a testen belül ezek a kémiai reakciók nagyon kontrolláltan történnek.

A második kategóriába tartoznak a szennyezők, azok típusa és koncentrációja.

Bizonyos anyagoknál utána lehet járni, hogy milyen szennyezők vannak benne, de ez egy sokkal nehezebb műfaj. Ha valaki tényleg valódi bizonyítékot szeretne, akkor mindenféleképpen laborvizsgálat szükséges.

A jó hír ezzel kapcsolatban, hogy a hatóságok folyamatosan vizsgálják ezt, sajnos nem elég sűrűn, de mindenképpen ez valamilyen szinten kontroll alatt van tartva.

A hatóanyagok bejuttatásának a módja alatt azt értem, hogy az esetek többségében az emberek arra szoktak gondolni, hogy gyorsan beveszek egy pirulát, egy tablettát és megoldódik. Ha valaki a nyugati típusú táplálkozást folytatja, ami alatt azt értem, hogy nagyon sok glutén, tejfehérje vagy egyéb olyan anyag kerül a szervezetébe, amely a bélrendszerben folyamatosan gyulladást okoz, akkor ezek  hatására a (a pirulák és tabletták) felszívódás hatékonysága drámaian romlik.

Alternatíva napjainkban, hogy egy csomó hatóanyagot a bőrön keresztül juttatunk be, de persze ez az egész egyéni preferencia kérdése. Mindenki döntse el, hogy számára mi a kedvezőbb.

A komponensek egymásra hatása alatt azt értem, hogy különböző effektusok vannak, amelyeket a marketing előszeretettel szeret a szinergiára korlátozni.

Ez alatt azt értjük, hogy a termékben lévő összetevők egymás hatásait felerősítik, megsokszorozzák, és ez így tényleg nagyon jól hangzik.

Én láttam már olyan terméket, amibe 50 különböző komponensről írták, hogy minden szinergiába működik mindennel. Ez egy üres lufi.

Sajnos, hogyha nagyon sok anyag van vagy nem jól válogatják össze, akkor érdemes megemlíteni az egymást kioltó hatásokat. Ezt idegen szóval antagonisztikus hatásnak hívják.

Itt pont az ellenkezője fog történni, tehát nem lesz semmi, mert az összetevők egymás hatását kioltják. Illetve vannak a kiegészítő hatások, ami alatt azt értjük, hogy van egy A hatóanyag, amit szeretnénk bejuttatni és mondjuk a B anyag viszont pl. a vérkeringésre van hatással (ezáltal meggyorsíthatja az A hatóanyag bejuttatását), akkor ez (A hatóanyag) gyorsabban eljut a célszervhez, tehát az A és a B hatóanyag ebben az esetben egymás hatását kiegészíti.

Összességében tehát a két csoport alapján azt gondolom, hogy számunkra a hasznos anyag koncentrációja mindenképpen egy fontos szempont, ami alapján érdemes döntést hozni.

A hatóanyagok biológiai hasznosulását és az adott molekula részeket is érdemes vizsgálni, hogy ezek közül mi az, ami esetleg károkat okoz vagy leterheli még extra módon a szervezetet, ezért ezeket érdemes elkerülni, esetleg más hatóanyagot választani,amelyben minden komponenshasznos.

Körülbelül ezeket gondolom fontos szempontoknak.

Köszönöm!